Külföld

Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kéri

Boris Johnson brit kormányfő bejelentette szerdán, hogy kezdeményezi az uralkodónál a parlamenti munka felfüggesztését október közepéig, ami szakértők szerint gyakorlatilag megfosztaná a képviselőket annak lehetőségétől, hogy jogszabályi úton elejét vegyék a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli esetleges megszűnésének.

Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kéri
A kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért vívott versenyben Boris Johnson rendre elzárkózott attól, hogy kizárja a parlament felfüggesztésének lehetőségét
Fotó: AFP/Tolga Akmen

A miniszterelnök levélben tájékoztatta a parlament alsóházának tagjait erről szóló döntéséről. Ebben közölte, arra kéri II. Erzsébet királynőt, hogy a szeptember 3-án véget érő nyári törvényhozási szünet utáni héten zárja be a parlamenti ülésszakot. Az új ülésszak a miniszterelnök tervei szerint október 14-én nyílik meg az uralkodó beszédével, amelyben ismerteti kormánya törvényhozási terveit. A képviselők ezek megvitatása és az október 17-18-án esedékes EU-csúcs után, október 21-22-én szavazhatnának a programról - jelentette be Johnson.

II. Erzsébet brit királynő jóváhagyta Boris Johnson  tervét - adták hírül szerdán délután a királynő tanácsadói.
A közlés szerint a brit törvényhozás munkáját szeptember 9-től vagy 12-től függesztik fel. 

A Skóciában üdülő királynő tanácsadó testületével (Privy Council) vitatta meg a kormány kérését. Szakértők szerint az uralkodó rendkívül konzervatív abban a tekintetben, hogy távol tartja magát a politikától, különösen a pártpolitikától, és jelképesnek tekinthető szerepe azt diktálta számára, hogy elfogadja a kormány kérését.

Bírálatok szerint a parlamenti ülésszak szokatlanul hosszúnak tekinthető felfüggesztésével a július vége óta hivatalban lévő kormányfő lényegében megfosztja a képviselőket attól, hogy jogszabályok révén kikényszerítsék a Brexit október 31-én esedékes határidejének újbóli elhalasztását. Boris Johnson határozott álláspontja, hogy a brit EU-tagság - „ha törik, ha szakad” - megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az elődje, Theresa May által az Európai Unióval elért, ám a parlament és a jelenlegi kabinet által az ír-északír határellenőrzés elkerüléséről szóló tartalékmegoldás miatt elvetett megállapodást, akár nem.

Az alsóházban többségben vannak a megállapodás nélküli Brexitet elutasító képviselők, a Konzervatív Párt pedig kisebbségben, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső támogatásával kormányoz, és így is csak egyfős többséggel.

A parlamenti ülésszak felfüggesztése gyakori a brit politikában ősszel, a három nagy párt kongresszusának idejére szólóan. Idén az első, a Brexit-ellenes Liberális Demokratáké szeptember 14-én kezdődik, a sort pedig a Boris Johnson vezette Konzervatív Párté zárja az október 2-án véget érő tanácskozással. A parlament tehát 12 nappal később ülne össze újra. Tavaly a pártkongresszusok után hat nappal, 2017-ben öt nappal már újra ülésezett az alsóház.

A miniszterelnök szerdán hírtelevízióknak nyilatkozva visszautasította az arról szóló vádakat, hogy nem marad elég idő megvitatni a Brexittel kapcsolatos lehetőségeket, és arról beszélt, hogy kormánya rendkívül nagyratörő programmal áll elő, többek között az állami egészségügyi szolgálatra (NHS), az infrastrukturális fejlesztésekre és az oktatásra vonatkozóan. Hangsúlyozta, ideje a Brexit utáni időkre szóló tervekre összpontosítani.

A parlament jelen körülmények között, október közepéig való felfüggesztését hevesen bírálták az ellenzék soraiból, azt hangoztatva, hogy sérti a brit alkotmányosság központi elemét, a parlament szuverenitását. A Liberális Demokraták soraiból casus bellinek - háborús oknak - minősítették a lépést.

A parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn előrehozott választásokat sürgetett és találkozót javasolt a vezető törvényhozóknak és az ellenzék vezetőinek, hogy megvitassák, miként hiúsíthatnák meg Johnson tervét.  

A Labour helyettes vezetője, Tom Watson „a demokrácia elleni egészen botrányos támadásnak” nevezve szintén elítélte, mint ahogy a Skót Nemzeti Párt élén álló Nicola Sturgeon is. A skót miniszterelnök egyúttal sürgette a képviselőket, hogy fogjanak össze a kormányfő terveinek megakadályozására, és úgy fogalmazott, hogy „sötét nap lehet ez a demokrácia számára”.

Kifogásolták a lépést a kormányzó Konzervatív Párt soraiból is. Philip Hammond, a Theresa May vezette kormány pénzügyminisztere, aki határozottan ellenzi a rendezetlen Brexitet, „mélyen antidemokratikusnak” nevezte, John Bercow házelnök pedig „alkotmányos gyalázatként” jellemezte. Szerinte „teljesen nyilvánvaló”, a kormányfő azt akarja megakadályozni, hogy a parlament megvitathassa a Brexitet, és teljesítse kötelességét az ország sorsának alakításáról.

Bírálatok érték a kormányt amiatt is, hogy politikai harcokba rángatja az uralkodót. 

Trump: Boris Johnson éppen az a politikus, akire az Egyesült Királyságnak szüksége van 

Boris Johnson „éppen az a politikus, akire az Egyesült Királyságnak szüksége van” - írta szerda reggeli Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök, miután a brit kormányfő a parlament munkájának átmeneti időre történő felfüggesztését kérte a királynőtől. 

Bebizonyosodik majd, hogy Johnson nagyszerű kormányfő lesz - fogalmazott az amerikai elnök. 
Mikroblogjában Trump megjegyezte: Jeremy Corbynnak, a Munkáspárt vezetőjének így nehéz dolga lesz, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményezhessen Boris Johnson ellen. 
Az amerikai elnök többször szólt dicsérő szavakkal Boris Johnsonról, akit már kormányfővé választása előtt is nagyszerű politikusnak nevezett. A legutóbb a hét végén a G7-es országcsoport délnyugat-franciaországi Biarritzban tartott csúcsértekezletén méltatta őt, a többi között kifejtve, hogy az amerikai kormány „nagyon nagy” kereskedelmi megállapodást akar majd Londonnal, a Brexit - az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése - után. 
Az amerikai sajtót bejárta az a fotó, amely Trump és Johnson biarritzi munkareggelijén készült. A fotón a két vezető egymásra mutat, és tele szájjal nevet. „Ez jellemzi legjobban a közeli amerikai-brit viszonyt” - fogalmazott a Business Insider című lap.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom