Külföld
Von der Leyennek erős legitimációt kell szereznie az EP-ben
A csúcsjelölti rendszer kudarca miatt büntethetik a német jelöltet

A matematika egyszerű, a politika összetett – fogalmazott a brüsszeli Politico azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament jövő heti plenáris ülésén szavaz arról, támogatja-e a tagállamok által jelölt Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Az EP napirendtervezete szerint a német védelmi miniszter kedden egész délelőtt vitázhat a plénummal, majd miután lement pár vita más témákban, este hat órakor szavaznak róla.
Ahhoz, hogy Von der Leyen megszerezze a 751 fős testületben a többséget, azaz 376 szavazatot, szüksége van saját frakciója, az Európai Néppárt (EPP) teljes támogatására, 182 szavazatra, valamint valamivel több, mint még egyszer ennyire, 193 szavazatra. Ha rá szavaz a nagykoalíció másik két frakciója, a szociáldemokrata S & D és a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) összes képviselője, akkor 444 voksa lenne. Az S & D és a Renew Europe tegnap közzétette feltételeit, amelyek teljesülése esetén támogatja Von der Leyent. Az S & D konkrét írásos vállalásokat kért a szakpolitikai prioritásokról, mondván, ennek hiányában képviselői nem fogják megszavazni. A Renew Europe nevű többek között azt szeretné, hogy Margrethe Vestager versenyjogi biztos alelnök legyen a bizottságban.
Parlamenti bennfentesek szerint katasztrofális lenne Von der Leyen számára, ha az „Európa-párti, mainstream” frakcióktól kevesebb mint 400 voksot kapna, megtagadva ezzel tőle azt a masszív többséget, ami megfelelő legitimációt biztosítana neki a következő öt évre.
A keddi szavazásig mindössze két hét telik el Von der Leyen jelölésétől számítva, a minél gyorsabb döntést a tanács forszírozta, bár parlamenti tisztségviselők figyelmeztettek, hogy a német védelmi miniszternek több időre lehet szüksége, hogy meggyőzze alkalmasságáról a csúcsjelölti rendszer félretétele, és ezáltal saját befolyásának visszanyesése miatt duzzogó parlamentet. Jelen állás szerint nem halasztják szeptemberre a döntést, bár van ilyen törekvés.
A választás és az unió is fontos az európai fiataloknak
Jóval több fiatal szavazott az idei európai parlamenti választásokon, mint korábban – derül ki az Európai Unió legújabb Eurobarometer felméréséből. Rámutattak, hogy a részvételi adatok mindeddig csökkenő tendenciát mutattak, ezúttal azonban az első szavazók fordítottak rajta: a 16/18–24 éves korosztály 42 százaléka válaszolta azt, hogy részt vett az európai választásokon, míg 2014-ben csak 28 százalék volt az arány a fiatalok körében. Az Eurobarometerből az is kiderül, hogy a legtöbben állampolgári kötelességérzetből mentek el szavazni, valamint a korábbiaknál többen indokolták részvételüket azzal, hogy támogatják az Európai Uniót. (ŐM)