Külföld

Gulyás: Alkalmas embert kell találni az Európai Bizottság élére

Magyarországnak az a fontos, hogy alkalmas embert találjanak az Európai Bizottság élére - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén.

Gulyás: Alkalmas embert kell találni az Európai Bizottság élére
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén. Mellette Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár
Fotó: MTI/Kovács Attila

A tárcavezető éves meghallgatásán kiemelte: az alkalmasság tekintetében az utóbbi időben komoly gondok voltak, ezt mutatja a migrációs helyzet kezelése és a Brexit is. Az Európai Bizottság elmúlt öt éve kudarcként értékelhető, ezért változásra van szükség: nem politikai bizottságra, hanem olyan testületre, amely valóban a szerződések őreként lép fel - közölte.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy olyan vezetők kerüljenek az uniós intézmények élére, akik minden országgal képesek korrekt, kiegyensúlyozott viszonyt fenntartani, és korábban egyetlen tagállamot sem támadtak meg. Az egyértelmű, hogy a csúcsjelöltek mögött nincs többség - jelentette ki.

A miniszter kitért arra: az EU-nak már lehetne költségvetése a következő hétéves időszakra, de jelenleg nincs olyan tervezet, amelyet az unió jó eséllyel el tudna fogadni a közeljövőben. Ennek oka, hogy a korábbi javaslat elfogadhatatlan volt a tagállamok nagy része számára, és úgy gondolják, jobb kivárni a következő Európai Bizottság felállását, és majd azzal kell együttműködni - mondta. 

Hozzátette: Magyarországnak másodlagos, hogy mikor fogadják el a következő büdzsét, bár természetesen jobb lenne, ha erre minél előbb sor kerülne. 

Közölte, Magyarország számára nem lesz tragikus, ha csak 2020 második felében fogadják el a költségvetést, ugyanakkor van néhány kulcsfontosságú pont, amelynek tekintetében nem hajlandó engedni, ilyen a közös agrárpolitika, a kohéziós források és a migráció. Emellett lényegesnek nevezte a jogállamiság és a költségvetési források összekapcsolásának elutasítását.

Megjegyezte: a Brexitet illetően Magyarország álláspontja világos, mindenkinek el kell fogadnia a britek döntését, és a cél a korrekt, fair megállapodással záruló tárgyalássorozat.

Gulyás Gergely a klímavédelemmel kapcsolatban azt mondta: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek a szén-dioxid-kibocsátást az egyik legnagyobb mértékben csökkentették az elmúlt időben, és tartja a 2030-ra vállalt célját.

Szél Bernadett (független) és Bana Tibor (Jobbik) klímavédelemmel kapcsolatos felvetésére kiemelte: az EU-nak van egy 2030-as célkitűzése, ezt senki sem vitatja, ezért nincs ok a sietségre a tekintetben, hogy 2050-ig minek kell történnie. Vannak közös célok, alapelvek, amelyeket senki nem vitat, a józan ész alapján kell meghatározni a célokat - mondta. Hozzátette: Paks nélkül mindenesetre nem lehetséges még a párizsi klímacélok elérése sem.

Több képviselő felvetette a tudomány szabadságának kérdését. A tárcavezető kijelentette: az akadémiai átalakításnak a tudomány szabadságához semmi köze nincs, az akadémiai kutatóhálózatról van szó. A cél az, hogy több forrásból hatékonyabb legyen a kutatás-fejlesztés - közölte.

Oláh Lajos (DK) arról kérdezett, marad-e az Európai Néppártban a Fidesz. Gulyás Gergely megerősítette: álláspontjuk szerint nem a Fidesz van bajban, hanem a néppárt, amelynek el kell döntenie, igényt tart-e a Fidesz segítségére.

Csöbör Katalin (Fidesz) az uniós költségvetés elfogadási időpontjáról érdeklődött. A tárcavezető szerint reálisnak a horvát vagy a német EU-elnökség ideje, azaz a jövő év tűnik. A tartalom azonban lényegesebb, mint az időzítés - mutatott rá.

Riz Gábor (Fidesz) felvetette, hogy mennyire alkalmazható még a Lisszaboni Szerződés. Gulyás Gergely szerint a Lisszaboni Szerződés megfelelő keretet nyújt ahhoz, hogy az EU jól működjön, az elmúlt időben a nehézségek inkább abból adódtak, hogy az Európai Bizottság nem a szerződések őreként lépett fel.

Juhász Hajnalka (KDNP) az EU következő stratégiai agendájáról kérdezett. A miniszter elmondta: a visegrádi országoknak sok felvetésük volt, amelyek a következő öt évre szóló terv részévé váltak, de sok mindent hiányolnak belőle.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom