Külföld
Irán elutasítja, hogy köze lenne a tartályhajók elleni támadásokhoz
A Szaúd-Arábiából Szingapúrba tartó, panamai felségjel alatt hajózó, japán tulajdonban lévő Kokuka Courageous nevű hajó üzemeltetője jelezte, hogy a szállítmány nem sérült meg. A hajó az incidenskor 14 tengeri mérföldre volt Irántól és 70 mérföldre az emírségekhez tartozó el-Fudzseirától.
A norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég megerősítette, hogy a Marshall-szigetek felségjelét viselő hajója, az incidensben érintett Front Altair fedélzetéről tüzet jelentettek. A Verdens Gang (VG) című norvég újság a Frontline-tól származó értesülésre hivatkozva azt közölte, hogy a tartályhajó legénysége biztonságban van. A Reuters hírügynökség a Front Altair diszpécserét idézi, aki torpedótámadásra gyanakodott.
A norvég hajózási ügynökség később azt közölte, hogy a Front Altair fedélzetén három robbanás történt, és ezek okozták a tüzet. Az égő hajóról az iráni állami média több képsort közölt. A legénységet két, a közelben tartózkodó hajó mentette ki.
Az IRNA iráni állami hírügynökség jelentése szerint az incidensben érintett tartályhajók személyzetét, összesen 44 főt az iráni tengeri hatóságok segítségével a dél-iráni Dzsászk kikötőjébe szállították. A Front Altair bajba jutott legénységét kimentő dél-koreai Hyundai Dubai nevű hajó üzemeltetője, a Hyundai Merchant vállalt megerősítette, hogy az embereket átadták az iráni hatóságoknak. Dzsászk parti őrsége bejelentette, hogy a tüzet sikerült megfékezni, a legénység tagjait a biztonsági ellenőrzés után pedig visszaszállítják a fedélzetre.
A japán hajó legénysége repülő tárgyakat észlelt
Az incidens során megsérült japán tartályhajó legénysége repülő tárgyakat észlelt miközben a korábbi jelentések szerint azt feltételezték, hogy a hajót aknatámadás érte.
A matrózok beszámolója ellentmond annak, amit az amerikai hadsereg állított, hogy Irán állhat a támadás mögött. Amerikai részről viszont bizonyítékként nyilvánosságra hoztak egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy az iráni erők egy tapadóaknát távolítanak el a két tartályhajó egyikéről.
Katada Jutaka, a tartályhajót üzemeltető Kokuka Sangyo társaság elnöke úgy vélekedett, hogy a legénység által észlelt repülő tárgyak lövedékek lehettek. Tagadta egyben annak lehetőségét, hogy a tartályhajót torpedótalálat vagy aknatámadás érte volna, mert a károk a hajóban a vízszint fölött keletkeztek. Az aknatámadásról szóló hírt Katada hamisnak nevezte.
A társaság elnöke szólt arról is, hogy a legénység észlelte az iráni haditengerészet egyik hajóját, de azt nem mondta meg, hogy a támadás előtt vagy után. A tankert az első találat a gépterem közelében érte - ez még nem okozott nagyobb gondot -, míg a második becsapódás a hajó jobb oldalán, a tat irányában történt - derült ki japán sajtóhírekből.
A hajó állapota stabil, a rakomány nem sérült meg. A legénység visszatért a hajóra, hogy helyreállítsa energiaellátási rendszerét - mondta Katada.
Sikerült megfékezni a tüzet a tartályhajókon
Pénteken délután hivatalos iráni források közölték, hogy sikerült megfékezni a tüzet a két tartályhajón. Allahmorad Afifipúr, a dél-iráni Hormuzgán tartomány kikötői hatóságának vezetője a Tasznim iráni félhivatalos hírügynökségnek elmondta, szakértők egy csoportja felméri, visszaengedhetik-e a hajóról kimentett legénységet a fedélzetre. Az iráni állami média 23 matrózról közölt képeket, hozzátéve, hogy közülük 11 orosz, 11 Fülöp-szigeteki, egy pedig georgiai.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szaúd Arábia is Iránt tette felelőssé a történtekért
Egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg a két tartályhajó. Washington az akció elkövetéséért egyértelműen Iránt tette felelőssé.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt: Irán felelősségét támasztják alá az alkalmazott fegyverek és a támadás kifinomult módszerei is.
A tárcavezető úgy vélte: Irán azon munkálkodik, hogy megakassza az olajszállítást a Hormuzi-szorosban, és a tartályhajók elleni támadások azon erőfeszítéseinek sorába illeszkednek, amelyekkel szélesíteni igyekszik a térségben a feszültséget. Pompeo úgy vélte, hogy Irán fenyegetést jelent a nemzetközi békességre és biztonságra.
Pompeo hangsúlyozta: az Egyesült Államok megvédi az érdekeit a térségben. Bejelentette azt is, hogy utasította az amerikai ENSZ-nagykövetet, hogy vesse fel az incidens ügyét a világszervezet Biztonsági Tanácsában is. Megjegyezte ugyanakkor: Washington változatlanul arra számít, hogy Teherán visszatér a tárgyalóasztalhoz. A külügyminiszter sajtótájékoztatója előtti nem sokkal azonban Donald Trump amerikai elnök Twitteren azt írta: úgy véli, még nem jött el az ideje a megállapodásnak Teheránnal.
Pár órával később Szaúd-Arábia - Irán regionális politikai ellenlábasa - közölte, hogy egyetért az amerikai gyanúsítással. „Nincs okunk kételkedni, Irán már sokszor tett hasonlót” - mondta a CNN amerikai hírtévének a szaúdi külügyminiszter.
Nagy-Britannia szintén osztja az amerikai véleményt, és elsődleges gyanúsítottja Irán. Jeremy Hunt külügyminiszter csütörtökön már figyelmeztette is Teheránt, hogy ezek az akciók „rendkívül esztelenek, mélyen aggasztóak, és olyan időben történnek, amikor úgyis nagy a feszültség”.
Norvégia szerint még túl korai következtetéseket levonni
Norvégia szerint egyelőre túl korai „ujjal mutogatni”, és következtetéseket levonni arról, hogy ki volt a felelős a támadásokért. Ine Eriksen Soreide külügyminiszter az NRK köztelevíziónak azt mondta, hogy rendkívüli módon aggódik a térség helyzete miatt. Bejelentette: a norvég tengerészeti ügynökség felszólította a térségben tartózkodó norvég hajókat, hogy fokozzák biztonsági intézkedéseiket, és folyamatosan számoljanak be a fejleményekről.
Az iráni külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter visszautasította az Egyesült Államok vádaskodását, Zaríf szerint az Egyesült Államok a tartályhajók elleni támadást ürügyként használja fel, hogy „szabotázsdiplomáciát” folytasson Irán ellen. Az iráni külügyminiszter pénteken közzétett Twitter-bejegyzésében arról ír: „Azzal, hogy az Egyesült Államok azonnali vádaskodásba kezdett Irán ellen, anélkül, hogy lenne bármilyen tárgyi vagy közvetett bizonyítéka, csak nyilvánvalóvá tette, hogy a B csapat a B terv felé mozdul el: szabotázsdiplomáciára, illetve az Irán elleni gazdasági terrorizmus elfedésére”.
Utóbbival Zaríf az Irán ellen újonnan bevezetett amerikai szankciókra utalt, a „B csapattal” pedig John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, aki Teherán szerint rendszerváltást szeretne Iránban, és ennek érdekében katonai konfliktust akar kiprovokálni.
Következő bejegyzésében az iráni külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy pár hónappal ezelőtt éppen egy ilyen forgatókönyvre figyelmeztetett. „No, nem azért, mert látnok vagyok, hanem, mert kiismertem a B csapat észjárását” - tette hozzá Zaríf.
Májusban történt egy hasonló eset, a körülményei máig tisztázatlanok
Kérdéses azonban, hogy mikor derül fény a történtekre, már ha egyáltalán fény derül. Május 12-én ugyanis hasonló események zajlottak: ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, és azóta sem tudni, ki lehetett a megbízó. Az emírségek kormányzata annyira jutott, hogy a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte: az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett.
Roháni: Az Egyesült Államok komoly fenyegetést jelent a Közel-Kelet stabilitására
Haszan Róháni iráni államfő pénteken a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vett részt a kirgiz fővárosban, Biskekben, ahol arról beszélt: az Egyesült Államok komoly fenyegetést jelent a Közel-Kelet stabilitására. Róháni nem említette külön a tartályhajók esetét, de hevesen kritizálta Donald Trump amerikai elnök tavalyi kihátrálását az Iránnal kötött atomalkuból. Róháni hozzátette, Irán továbbra is tartja magát a megállapodáshoz, és arra kéri a megállapodás többi részesét, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek.
A 2015-ös megállapodással - amelyet Irán mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország írt alá - a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.