Külföld

Földindulás Belgiumban

Megkerülhetetlen erővé vált az illegális bevándorlás megállításáért harcoló Flamand Érdek, az emberek valódi változást akarnak – mondta lapunknak Tom Van Grieken, a párt elnöke

Belgiumban már nem hisznek az emberek a hagyományos középpártoknak, így a liberális Guy Verhofstadt pártjának sem – hangsúlyozta lapunknak Tom Van Grieken, a Flamand Érdek (Vlaams Belang) elnöke. A bevándorlásellenes párt
a második helyet szerezte meg a május 26-án tartott európai és szövetségi parlamenti, valamint regionális választásokon, megtöbbszörözve támogatottságát.

Földindulás Belgiumban
Van Grieken: Egy szülő is saját gyermeke jólétét helyezi előtérbe
Fotó: AFP/Nicolas Maeterlinck

– „A mi népünk az első”: ez a szlogen meghozta az áttörést a pártjuknak. Milyen pillérekre épül ez a politika?

– Ez a mi pártunk DNS-e. Ahogyan egy szülő a gyermeke jólétét helyezi előtérbe, a kormánynak is így kell tennie a polgáraival. Flandriát az elmúlt években elárasztották a szerencsevadászok, sokan közülük Európán kívülről. Noha évek óta élnek Flandriában, azt látjuk, hogy sokuk nem dolgozik, és semmilyen erőfeszítést nem tesz, hogy megtanulja a nyelvünket. Mindez sokba kerül a társadalomnak. Ez elfogadhatatlan, különösen annak fényében, hogy közben az átlagnyugdíj például nem fedezi az ellátást egy idősek otthonában. Elfogadhatatlan, hogy a társadalmunk idős tagjait, akik megteremtették a jólétünket, kidobjuk a hidegbe, miközben mindent az ölébe teszünk azoknak, akik csak most érkeztek, és semmivel sem járultak hozzá a közöshöz. Ezért akarjuk megvédeni például a társadalombiztosítást. A programunk ennél persze sokkal kiterjedtebb és részletesebb, de ez a gondolkodásunk alapja.

– Kulcsfontosságú témájuk a migráció. Milyen megoldási javaslatokkal győzték meg az embereket?

– Az ajtót be kell zárni. Nem rasszizmusból vagy a kintiek iránti gyűlöletből, hanem mert szeretjük azokat, akik a házunkban élnek. Ezért minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk, hogy megállítsuk az országunkba tartó migrációs hullámokat. Ehhez először meg kell néznünk a külföldi példákat: Dánia, Ausztria, Olaszország és Magyarország. Ezenkívül a Flamand Érdek ki akar lépni az ENSZ globális migrációs csomagjából. A pártunk nem elhanyagolható szerepet játszott abban, hogy éppen emiatt a téma miatt bukott meg tavaly a kormány. A beáramlás megakadályozása érdekében a határellenőrzés újbóli bevezetéséért is dolgozunk. Az országoknak joga kell hogy legyen bevezetni a határellenőrzést, amikor akarják. Nekik kell eldönteniük, hol, mikor, meddig és hogyan tartják szükségesnek. Ellensúlyozni akarjuk továbbá az iszlám befolyását a társadalmunkban. Nem akarjuk, hogy a kormány mecseteket finanszírozzon, és be akarjuk tiltani az iszlám fejkendőt a kormányzati intézményekben és az iskolákban.

– A korábbi választásokon az Új Flamand Szövetség (N–VA) sok szavazatot elvett a Flamand Érdektől. Mitől fordult meg ez
a trend?

– Az N–VA valóban sok szavazatot vesztett ami javunkra, de az is igaz, hogy közben a hagyományos pártok – a szocialisták, a kereszténydemokraták és a liberálisok – is, szintén a mi javunkra. Ez a választási nap földindulás volt a flamand politikában.

– Hogyan befolyásolja a választási eredmény a belga politikát, különös tekintettel a kormányalakításra?

– Óriási fordulópont. Ez az első alkalom, hogy a Flamand Érdeket hivatalosan meghívták a királyhoz. Köztársaságpártiként kétszer is meggondoltam, mielőtt elfogadtam a meghívást, de végül úgy döntöttem, mennem kell. Meg fogok tenni mindent, hogy a választóink megkapják azt a politikát, amit akarnak, akkor is, ha ehhez látogatást kell tennem a királynál. A flamand oldalon tárgyalásban vagyunk a kormányzásról. Flandria legnagyobb pártja továbbra is az N–VA, mi pedig kényelmesen megszereztük a második helyet. Logikus lenne, hogy velünk kormányozzanak. Ugyanakkor viszont éppen nincs meg
a többségük. A hagyományos pártok inkább megalakítanák a „vesztesek koalícióját”, mint hogy velünk kormányozzanak. Persze ha ezt megteszik, nem hiszem, hogy a flamandok boldogok lesznek. És amikor ismét lehetőséget kapnak a szavazásra, biztos vagyok benne, hogy még erősebbek leszünk, és többé nem tudnak figyelmen kívül hagyni minket. A szövetségi kormánykoalíció megalakítása még bonyolultabb: miközben Flandria jobboldali fordulatot vett, Vallónia még inkább balra szavazott, mint eddig. Ez megmutatja, hogy Belgiumban de facto két külön demokrácia működik.

– Guy Verhofstadt pártja, a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) az EP-választáson negyedik, a szövetségin pedig hatodik lehet. Minek tudható be a meggyengülésük?

– Az emberek egyszerűen már nem hisznek nekik. Verhofstadt pártja minden választás előtt megígéri, hogy csökkenteni fogja az adókat. Évek óta vannak hatalmon, de semmi sem változott. A többi hagyományos párt is sokat vesztett. Az emberek látják, hogy a társadalom rossz irányba változik, és valódi fordulatot akarnak. Az olyan pártok, mint a Flamand Érdek, a francia Nemzeti Tömörülés vagy az olasz Liga éppen ezt adják meg nekik.

Menetrend az EP-választás után

Június 21. Az Európai Tanács ülése
Június 24. Bejelentik az EP-frakciók összetételét
Július 2. Az új parlament első ülése
Július 12–14. Az EP megválasztja az Európai Bizottság (EB) elnökét
Szeptember–október A biztosjelöltek meghallgatása
Október 21–24. Az új EB megválasztása

Részben megújul az Európai Parlament

Számos új arccal találkozhatunk július másodikán, amikor először összeül az új Európai Parlament – írta tegnapi hírlevelében az uniós ügyekkel foglalkozó VoteWatch elemzőintézet. A következő ciklusban az EP-képviselők 63 százaléka újonc, azaz az eddigiek 37 százalékát választották újra. Öt évvel ezelőtt az arány még fele-fele volt. A nagy tagállamok közül a leghatékonyabban a németek őrzik a székeiket, képviselőiknek ugyanis csak 52 százalékát cserélték le. Ezzel szemben a franciáknál a képviselők 73 százaléka új, a románoknál pedig 75. A sok változás azzal jár, hogy törlődik az EP „intézményi memóriája”, hiszen sok jelentéstevő nem tér vissza. A VoteWatch szerint a lobbistákra, NGO-kra és egyéb, politikában érdekelt szereplőkre nagy feladat vár, ha meg akarják találni az új szövetségeseiket.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom