Külföld
A klímavédelem mögé bújva manipulálja a választást Soros hálózata
Újabb diáktüntetést tartanak világszerte május 24-én, pénteken. A második alkalommal megrendezett globális klímasztrájkra Magyarországon is mozgósítják a fiatalokat - írja a Magyar Nemzet.
A látszólag ártalmatlan esemény mögött a liberális sajtó által terjesztett tündérmese szerint egy környezetvédő, de amúgy apolitikus svéd iskolás, a mindössze 16 éves Greta Thunberg áll, akinek a szülei azonban ismert baloldali politikai aktivisták, különösen az édesanyja, a klímaváltozás ellen és a bevándorlás szabadsága mellett kampányoló Malena Ernman.
Az európai parlamenti választásokra időzített demonstrációt a világ legnagyobb és legerősebb aktivistahálózatának tartott Avaaz koordinálja. A New York-i székhelyű alapítványnak közel 52 millió támogatója van, ebből több mint 62 ezer hazánkban.
Az Avaaz azzal a szlogennel hirdeti a megmozdulást, hogy „Ők tüntetnek, mi szavazunk”. Vagyis valójában szó sincs klímavédelemről, a „diáksztrájk” valódi célja az EP-választások eredményének befolyásolása. Ez még világosabbá válik, ha elolvassuk a szervezet honlapján a Greta Thunberg szájába adott mondatokat.
„A reményt választom a félelemmel szemben (...) a 2019-es európai parlamenti választásokon (...). Itt az idő, hogy kiálljunk az egyesült Európáért, amely elkötelezett a demokrácia felvirágoztatása, az emberi jogok mindenki számára való biztosítása, valamint a természet és az éghajlat védelme mellett.”
Az Avaaz szerkesztői szerint nagy a veszélye a keresztény és nemzeti pártok, vagy a rájuk jellemző megfogalmazás szerint a „szélsőjobb” előretörésének Európában, ami ellen mindent el kell követni. Az alapítvány emellett a közelmúltban általános mozgósításba és adománygyűjtésbe kezdett. A „gyűlölet elleni” kampányukkal saját bevallásuk szerint azt akarják elérni, hogy a kulcsfontosságú tagállamokban milliókat érjenek el és vegyenek rá: szavazzanak a balliberális pártokra. Különben „veszélybe kerül minden, amiért eddig kiálltunk”, és „hazaküldhetik a migránsokat”.
A kulcsfontosságú országok közé tartozik például Németország, Olaszország, de hazánk is. Magyarország a kormány bevándorlási politikája miatt 2015 környékén vált a céltáblájukká. Az Avaaz ugyanis mindenki előtt megnyitná a kontinens kapuit. Abban az évben a szervezet egyik programigazgatója, Luis Morago kijelentette: „háború dúl két Európa között”. Szerinte az egyik oldalon a szolidaritás és a sokféleség, lényegében a multikulturalizmus hívei állnak, a másikon pedig Magyarország és mindazok, akik megálljt akarnak parancsolni az ellenőrizetlen migrációnak. De - a Soros-tervhez kísértetiesen hasonlító módon – azt is leszögezte, hogy az unió menekültpolitikájának a felső határok nélküli kötelező betelepítésen kell alapulnia.
Nyomásgyakorlás a Facebookon
Az Avaaz szerint a másként gondolkodókat, az európai kultúra és annak zsidó–keresztény gyökereit óvó erőket el kell söpörni – és a szervezetnek ehhez van is ereje. Egyfelől a beszámolóik alapján csaknem kétszáz európai parlamenti képviselőhöz bejáratosak, másfelől tömegeket képesek irányítani. Az első globális klímasztrájknak például becslések szerint 1,2 millió résztvevője volt, ami részben nekik köszönhető.
Ezt kihasználva gyakoroltak nyomást a Facebookra, hogy a cég az „álhírek” elleni küzdelemben fordítson nagyobb figyelmet az olyan „független tényellenőrök” véleményére, mint amilyenek ők is. Az eredmény: csak Itáliában huszonhárom, összesen két és fél millió felhasználót elérő Facebook-oldalt és -csoportot töröltettek az elmúlt hetekben, valamennyi a szélsőjobboldalinak bélyegzett kormánypártokat támogatta. Ezzel a kampány hajrájában komoly, akár mandátumokban mérhető hátrányt okozhattak nekik.
De ugyanezzel az eszközzel sikerült beavatkozniuk Spanyolországban is, ahol az országgyűlési választások előtt tizenhét, összességében 1,4 millió választót elérő oldalt kapcsoltak le miattuk, és nem kizárt, hogy szintén közük van a magyar Mediaworks lapkiadó vállalat hirdetési fiókjainak múlt heti letiltásához, mivel az egyik jelentésükben azt írják, május elejéig összesen nyolcvan „álhírgyárat” azonosítottak. (A Mediaworks esetéről itt írtunk korábban!)
Ezzel kapcsolatban a Facebook-kampányuk igazgatója, Christoph Schott elégedetlenségének adott hangot: szerinte a techcég „jó munkát végzett”, de „sokkal jobbat kellene, sokkal gyorsabban”, ha tényleg meg akarják védeni az európai demokráciát.
Az Avaaz egyébként, bár nemegyszer tagadták, több szálon kötődik George Soroshoz, illetve része az úgynevezett nyílt társadalom megvalósításán fáradozó liberális mozgalmak, társaságok és akciócsoportok hálózatából álló háttérhatalomnak. Az egyik alapítója, Tom Perriello például 2018 óta a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának programigazgatója, egy másik vezető, Eli Pariser pedig, aki a Soros-egyetem testvérintézményében, az amerikai Bard College-ban diplomázott, az OSF tanácsadója. Pariser az Avaaz másik társalapítójához, Ricken Patelhez hasonlóan két, George Soros által is finanszírozott szervezetnél, a J Street politikai lobbicsoportnál és a MoveOn.orgnál is dolgozott az Avaaz előtt, illetve azzal párhuzamosan. Patel mindemellett az ENSZ, valamint a Gates és a Rockefeller Alapítványok tanácsadója. A szintén avaazos Tom Prarda pedig az EU-é, míg Andrea Woodhouse a Ford Alapítvány mellett tölt be hasonló pozíciót. Ismert egyébként, hogy Soros a 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választásokat is igyekezett befolyásolni. Mint az OSF hivatalos és a DCLeaksen kiszivárogtatott irataiból kiderült, csaknem száz olyan programot finanszíroztak, amelyek a különböző társadalmi csoportok mobilizációját, az ellenfelek lejáratását, ellehetetlenítését vagy a liberális agenda jobb színben való feltüntetését szolgálták. Ezek közül, minthogy már akkor kulcsfontosságú tagállamnak számítottunk, 39 érintette közvetve vagy közvetlenül hazánkat, s a teljes támogatási összeg 23,8 százalékát itt költötték el.
A keretes írásunkban tárgyalt OSF komoly gondot fordított a tömegmanipulációra, ennek részeként például a Political Capitaltől 95 ezer dollár értékben rendelt olyan kommunikációs termékeket, elemzéseket, infografikákat és videókat, amelyek azt bizonygatják, hogy a „szélsőjobb” és az EU-szkeptikus, valamint az etnocentrikus, azaz nemzeti-konzervatív pártok veszélyesek és ezzel szavazásra ösztönzik az EU-párti polgárokat. Jelentős összeget, csaknem ötvenezer dollárt kapott a Magyar Jeti Zrt., a 444.hu kiadója is azért, hogy az online portál felügyelje a kampányidőszakot és a választások tisztaságát. Ennek eredményeként olyan cikkek születtek, amelyek a balliberális szavazók mozgósításán túl a választások majdani végeredményének megkérdőjelezésére is alkalmasak lehettek. Ugyanebben az időszakban 63 ezer dollárt kapott a Prospect Alapítvány a Mérték Médiaelemző Műhellyel közös „szégyenlistájuk”, a Ténytár.hu elkészítésére.
A már sokszor tárgyal, a Helsinki Bizottságnak és más „civil” szervezeteknek juttatott támogatások mellett érdemes még kiemelni a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest Közhasznú Nonprofit Kft. (KFIB) finanszírozását, amely 2013-ban kezdődött és a 2014-es országgyűlési választásig tartott. A KFIB a Civilek a költségvetésről programot a szintén George Soros támogatását élvező Átlátszó.hu-val közösen vitte véghez. A társaság hivatalosan a korrupció visszaszorításáért és a költségvetés átláthatóbbá tételéért szállt síkra az OSF 6,5 millió forintjából, ugyanakkor a kampány alatt arra is vállalkozott, hogy „beárazza” a pártok ígéreteit, s ezzel befolyásolja a szavazókat. A szervezet vezetője egyébként Romhányi Balázs, a Soros-egyetem professzora. Romhányi a Gyurcsány-kormány idején a Pénzügyminisztériumban dolgozott, és jó kapcsolatot ápol Bajnai Gordonnal, akinek közvetve politikai visszatérését is támogatta.
Mindez azonban csak a felszín. S bár a tavalyi és idei támogatási adatok még nem kerültek napvilágra, a jelek szerint ezt, a 2014-esnél minden tekintetben fontosabb választást az öt évvel ezelőttinél nagyobb ráfordítással kísérlik meg a maguk javára eldönteni a keresztény kultúrát semmibe vevő, a nemzetállamokat temetni kívánó, bevándorlást pártoló erők.
A környezetvédelmi, emberi jogi szlogenek álcája mögé nézve ugyanakkor egyre inkább kitapintható az a szisztematikusan szerveződő háttérhatalom, amelynek sejtjei hatalmas befolyással bírnak a nagypolitika színterén.
Junckerék a migrációt tartják az európai jövő alapjának
A választási kampány kezdetén minden képviselőhöz eljuttatták az Európai Unió legfrissebb hivatalos dokumentumát a nemzetközi migrációról. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság által megrendelt, márciusban publikált tanulmányból jól látszik, hogy az Unió vezetői a migrációt tartják az európai jövő alapjának.
A dokumentumot erre a linkre kattintva teljes terjedelmében olvashatja (angol nyelven)
A 2019 márciusában közzétett „Az Európán kívüliek költsége a legális migráció területén” (The cost of non-Europe in the area of legal migration) című dokumentum a választási kampányban egyfajta ideológiai muníció akar lenni a migráció párti politikusok számára. Idézhetnek belőle, érveket sorolhatnak, ha a választási gyűléseken ki akarnak állni a milliószámra érkező migránsok mellett. A dokumentumból pontosan látszik, hogy az Európai Unió bevándorláspárti erői nem tágítanak, már-már fétisszerűen hisznek a harmadik országokból érkező migráció fontosságában.
A tanulmány minden egyes fejezete a bevándorlás pozitív hatásait igyekszik bizonygatni. Ahhoz igyekeznek politikai muníciót szolgáltatni, hogy a milliószámra érkező migránsok nélkül minden összeomolhat Európában. Nem lesz elég munkaerő, sőt összeomolhat a nyugdíjrendszer is. Valóságos demográfiai katasztrófát prognosztizálnak arra az esetre, ha az Unió nem fogad be migránsokat. Ezt írják:
„Ha az EU nem fogad egyetlen nemzetközi migránst sem 2060-ig, akkor a 28 tagállam össznépessége 75 millióval (14%-kal) lesz kevesebb.(...) Zéró bevándorlás mellett a munkaképességű korosztály 20 százalékkal lenne alacsonyabb. A zéró bevándorlás esetén az Unió 28 tagállamának össz GDP-jének növekedése 23 százalékkal lenne kevesebb, mint a migráció mellett prognosztizált 7 milliárdos bővülés esetén.” (20.oldal; 1.bekezdés)
A bekezdés félreérthetetlen üzenete, hogy az Európai Unió gazdasági sikerének a migránsok az egyedüli letéteményesei, mivel bevándorlás nélkül a munkásosztály létszáma, és annak termelőképessége nem nőne kielégítően a jövőben. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az Unió a kétkezi munkásállományt szeretné feltölteni migránsokkal, hogy maximalizálják a GDP növekedést, és feljavítsák a kontinens demográfiai mutatóit.
A dokumentum végig azt sulykolja, hogy a tömeges migráció magától értetődő és jó dolog, ezért élesen támadja azokat az országokat, akik ezt másképpen látják. Ezt írják:
„A tagállamok különböző migrációs politikája aláássa az Európai Unió azon képességét, hogy bevonzza a területére harmadik országból érkező munkavállalókat. A migráció pozitívan hat a célországok gazdaságára, valamint javítja a demográfiai mutatóikat, a munkaerő piaci számokat és elősegíti az innovációt és a növekedést.”(19.oldal; 1.bekezdés)
„Az EU-nak egységes piaca van, ezért szervezetnek egységesen kell eljárnia, hogy bevonzza a harmadik országból származó munkaerőt, főleg a magasan képzett munkaerőt.(...) Európai szinten kell többet tenni a migránsok munkaerő mobilitása, a külföldi képesítésük más tagállamokban történő elfogadása és az érdekeiket szolgáló munkaközvetítésért a teljes egységes piacon.” (23.oldal; 2.bekezdés)
Még az államháztartás és költségvetés stabil helyzetét is a tömeges migrációval hozzák összefüggésbe: Ezt írják:
„Empirikusan bizonyított tény, hogy azok az országok, melyek gyorsan munkához jutatják a migránsokat, azok államháztartása stabilabb, legfőképpen hosszútávon.” (22.oldal; 2.bekezdés)
„A bevándorlás növeli az egy főre jutó GDP-t, leginkább azért, mert növeli a munkásosztály termelékenységét. A migráció gazdasági növekedésre gyakorolt hatása jelentős: Egyes számítások szerint, ha a felnőtt népesség számát 1 százalékkal bővítjük migránsokkal, akkor az egy főre jutó GDP akár 2 százalékkal is növekedhet hosszútávon. A magas és az alacsony képzettségű migránsok is hozzájárulnak a jelenlegi népesség munkaképességének a kiegészítéséhez.” (22. oldal; 5.bekezdés)
A dokumentum szerzői arra nem térnek ki, hogy a munkaerőhiányt orvosló migrációra miért van szükség olyan uniós államokban, mint Görögország, vagy Spanyolország. Az előbbi ország esetében a munkanélküliségi ráta 18,5 százalék, míg az utóbbinál 14 százalék, tehát több millió európai vár arra, hogy munkához jusson.
A dokumentum teljes érvelése bevándorláspárti, más megközelítéssel nem is próbálkozik, az Unió demográfiai és pénzügyi problémáit csak és kizárólag harmadik országokból származó migrációval kívánja megoldani. A 170 oldalas dolgozatban nem szerepel semmiféle alternatíva, amellyel ki lehetne váltani a tömeges bevándorlást - írja a V4NA Hírügynökség.
