Külföld

Bizonytalan Weber jövője

Michel Barnier Brexit-főtárgyaló lehet a titkos favorit az Európai Bizottság elnöki posztjára– a magyar kormányfő és a Fidesz öt éve őt támogatta Junckerrel szemben

Nem a néppárti Manfred Weber az egyetlen, akinek reális esélye van az Európai Bizottság elnöki székére – derül ki az elmúlt hónapok elemzéseiből.

Bizonytalan Weber jövője
A viszony lassan hűlt ki Manfred Weber ellenséges megjegyzései után
Fotó: AFP

A pártcsaláddal való szakítás előjeleként értékelte Annegret Kramp-Karrenbauer, hogy Orbán Viktor hétfőn azt mondta, nem támogathatja Manfred Webert, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjét, mert megsértette a magyar választókat. A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerint mind ez a kijelentés, mind pedig a magyar kormányfő találkozója Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, a bevándorlásellenes Liga elnökével – azóta pedig szövetségesével, Heinz-Chris­tian Strache osztrák szabadságpárti alkancellárral – arra utal, hogy a Fidesz ki fog lépni az EPP-ből. Markus Söder bajor kormányfőt, a CDU-val szövetséges Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét nem érte váratlanul a kijelentés, Sebastian Kurz osztrák néppárti kancellár pedig azt mondta, a Fidesz tagságáról szóló eljárást nem befolyásolja a magyar kormánypárt lépése. Maga Weber tegnap az AFP-nek úgy reagált, hogy szerinte „rossz irányba tart Magyarország”.

Az EPP egyik szóvivője már hétfőn azt mondta a brüsszeli Politicónak, hogy nem Weber lenne az első elnöke az Európai Bizottságnak, akit a Fidesz szavazatai nélkül választanak meg. A névtelenséget kérő bennfentes megjegyzése arra utalt, hogy 2014-ben Orbán Viktor és a Fidesz nem támogatta Jean-Claude Junckert sem a Néppártban, sem pedig az Európai Tanácsban. Öt évvel ezelőtt ugyanis, amikor először használták a csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszert, a magyar kormánypárt nem a volt luxemburgi miniszterelnököt, hanem Michel Barnier-t, az EPP akkori alelnökét, az unió mostani Brexit-főtárgyalóját akarta volna néppárti csúcsjelöltnek.

Bár az érintettek ezt érthető módon nem hangsúlyozzák, a nagyszabású csúcsjelölti kampányok és viták dacára az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző pártcsalád csúcsjelöltje nem lesz automatikusan az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Tanács tagjai jelölik a bizottsági elnököt, akit aztán az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia – az automatizmus elbillentené a hatalmi egyensúlyt a parlament felé, a tagállami vezetők pedig ezt nem akarják. Az európai sajtó hónapok óta esélylatolgatásoktól hangos, hogy ki szerzi meg a csúcspozíciókat, ki lesz a Bizottság, a Tanács, a Parlament, valamint az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.

Az Európai Szerencsejáték Szövetség (EGBA) honlapja szerint a legnagyobb esélye továbbra is Webernek van a bizottsági elnökségre, a második helyen, egyre csökkenő oddsszal  – azaz egyre növekvő eséllyel – Barnier áll, őt követi a szociáldemokrata csúcsjelölt Frans Timmermans, valamint az egyik liberális jelölt, Margethe Vestager dán uniós biztos. Noha – idézte fel a Politico – maga Barnier azt nyilatkozta, hogy ezúttal nem is ambicionálta a csúcsjelöltséget, mert előbb a Brexitet akarja rendezni, számos cikk és elemzés szerint válhat belőle titkos favorit a Bizottság élére. A lap emlékeztetett, hogy Weberrel szemben több döntéshozó is szkeptikus, hiszen sosem töltött be magas végrehajtó tisztséget, míg Barnier kétszer volt uniós biztos és miniszteri tisztségeket is betöltött hazájában, ráadásul a Brexit ügyében végzett munkája is széleskörű elismerésnek örvend. A Der Spiegel múlthavi elemzése szerint Barnier politikai ambíciója „Brüsszel legrosszabbul őrzött titka”, és fontos fegyvertény lehet számára, hogy az egész csúcsjelölti rendszerrel szemben meglehetősen kritikus francia elnök, Emmanuel Macron támogatását is könnyen megnyerheti. Már márciusban is írt róla az Eur­activ, hogy Párizs – a korábbiakkal ellentétben – már nem az EKB, hanem a Bizottság vezetését szerezné meg francia kézbe.

Az EKB elnökségére egyébként jó eséllyel pályázhat Jens Weidmann Bundesbank-elnök, a napokban például a Financial Times cikke szerint Juncker is azt mondta, „nem bánná”, ha egy német vezetné az EKB-t. Szintén a brit üzleti lap vette sorra a különböző csúcspozíciókkal összefüggésben emlegetett jelölteket. Angela Merkel német kancellárt éppen Juncker emlegette a Tanács lehetséges elnökeként, de – bár hevesen tagadja – hasonló ambíciói lehetnek Mark Rutte holland liberális kormányfőnek is.

Az EUObserver értesülése szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csütörtöki nagyszebeni csúcson fejti majd ki a tagállami vezetőknek, hogyan kellene szerinte majd a választás után lebonyolítani az uniós csúcspozíciók elosztását. Felidézték, 2014-ben három találkozó alatt sikerült megállapodni, a lengyel politikus ennél gyorsabb szeretne lenni. A nagyszebeni csúcson a ma erdélyi körútra utazó Orbán Viktor képviseli majd hazánkat, akivel a Népszava tegnapi írása szerint Tusk külön is fog egyeztetni a találkozó előtt az EU következő öt évének prioritásairól, ami a Tanács-ülés fő témája is.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom