Külföld
Bizonytalan a spanyol néppártiak jövője
Középről és jobboldalról is vesztenek voksokat a konzervatívok, akiket a katalán helyzet is gyengít – véli Cseszneky Miklós, a nemzetközi kapcsolatok szakértője
– Mennyire felel meg az eredmény az előzetes értékeléseknek?
– A közvélemény-kutatók ezúttal viszonylag közel jártak a tényleges választási eredményhez. Voltak alternatív felmérések, melyek a közösségi médiában megfigyelhető trendek és a politikai nagygyűlések résztvevőinek száma alapján sokkal jobb eredményt jósoltak a jobboldali Vox számára, de az egyes kommentátorok és a választásokat megelőző közhangulat által gerjesztett nagy várakozások végül nem öltöttek testet. Az utóbbi hetekben olybá tűnt, mintha a választás a PSOE és a Vox között történne, s a szélsőjobboldallal való riogatás mozgósította a baloldali szavazótábort. De nemcsak a szocialista szavazók ijedtek meg a Vox növekvő népszerűségétől, hanem a baszk és a katalán nacionalisták is, s e régiókban a részvétel és a mozgósítás szintén igen magasnak bizonyult. Bizonyos értelemben a Vox nagyon aktív, részben Trump és Bolsonaro által is alkalmazott, a közösségi és alternatív médiumokat domináló kampánya kontraproduktívnak bizonyult, mert nemcsak a saját szavazótáborát mozgósította, hanem a baloldalét is.
– Milyen társadalmi hangulatot és erőviszonyokat mutat az eredmény?
– A választások nagy nyertese Pedro Sánchez, de a középutas Állampolgárok is jelentősen javította pozícióit. A szocialista pártvezér radikális baloldali programjával képes volt visszahódítani a szélsőbaloldali Podemos szavazóinak jelentős részét, s Pablo Iglesias pártja jelentősen meggyengült. A választási eredmény tükrözi a társadalom megosztottságát, de azt is jelzi, hogy az utóbbi évek során a baloldali értékrend vált uralkodóvá. Egyes elemzők a jobboldal megosztottságával magyarázzák Sánchez győzelmét, de figyelmen kívül hagyják a tényt, hogy a Néppárt, az Állampolgárok és a Vox nagyjából ugyanannyi voksot kapott, mint a baloldal, míg a korábbi években a jobboldali-jobbközép szavazatok összessége rendszerint jelentősen felülmúlta a baloldali blokk szavazótáborát.
– Miért gyengült meg a Néppárt az előző választásokhoz képest?
– Ennek számos oka van, de a legfőbb a katalán szeparatizmus nem megfelelő kezelése. A függetlenségi mozgalommal szembeni bizonytalankodó, halogató stratégiának köszönhetően jött létre Katalóniában a Spanyolország egységének védelmében fellépő Állampolgárok, majd az illegális függetlenségi népszavazás a teljes jelentéktelenségből fontos politikai tényezővé emelte a Voxot. Azok a hagyományos néppárti szavazók, akik szerint a Rajoy-kormány nem tett meg mindent az ország területi integritásának és a szeparatista régiókban élő alkotmányhű polgárok védelme érdekében, elpártoltak és az Állampolgárokban vagy a Voxban leltek új politikai otthonra. A Néppárt nagyon nehéz helyzetben van, mert politikailag légüres térbe került: centrista szavazóit az Állampolgárok csalogatja, a konzervatívabb támogatói a Vox felé orientálódnak. Természetesen a párthoz kötődő korrupciós ügyek és Mariano Rajoy korábbi kormányfő minden karizmát nélkülöző személyisége is hozzájárult a párt meggyengüléséhez. Az új pártelnök, Pablo Casado nem volt képes megállítani a párt hanyatlását. Jelen pillanatban nem csupán Casado széke inog, hanem a Néppárt politikai jövője is bizonytalan.
– Milyen koalíciós lehetőségek vannak?
– Győzelmi beszédében Pedro Sánchez kiemelte, hogy baloldali kormányt szeretne, miközben a hívei azt skandálták, hogy „Riverával ne”, azaz, hogy ne lépjen koalícióra a centrista-liberális Állampolgárokkal. Kétségtelen azonban, hogy mind Sánchezre, mind Riverára nagy nyomás nehezedik, hogy közösen alakítsanak kormányt. A piacok abban bíznak, hogy az Állampolgárok mérsékelni tudná a szocialisták gazdaságpolitikai radikalizmusát. Sánchez ölelése azonban hosszú távon halálosnak bizonyulhat az Állampolgárokra nézve, míg ha ellenzékben marad, akkor megpróbálhatja átvenni a Néppárt helyét, s az ellenzék vezető erejévé válhat. Sánchez viszont nyilván jobban érezné magát, ha a neokommunista Podemosszal és más kisebb szélsőbaloldali pártokkal tudna megegyezni, egy ilyen baloldali népfront-kormánynak azonban szüksége lenne a katalán szeparatisták támogatására, ami komoly politikai és alkotmányossági válságba torkollhat. A szocialista párthoz közeli forrásaim szerint Sánchez nem fogja elsietni a dolgot, s talán megpróbál egy újabb kisebbségi kormányt alakítani.
Sánchez pártja nyerte a választásokat, de kétséges a kormányalakítás
Győztek a szocialisták
HSz
A szocialisták 123 mandátumot szerezve megnyerték a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Spanyolországban. A szavazatok 98 százalékot meghaladó feldolgozottsága szerint a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE) a szavazók 28,7 százaléka voksolt. A parlament felsőházában, a szenátusban is többséget szereztek a szocialisták, amelyre 25 éve nem volt példa.
A második legtöbb szavazatot, a voksok 16,6 százalékát a Néppárt (PP) kapta, mégis a konzervatívok eddigi legrosszabb választási eredményüket könyvelhetik el. A harmadik helyen az Állampolgárok (Ciudadanos) végzett, a liberális párt a szavazatok 15,8 százalékát kapta.
Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülésre a választók 11,9 százaléka szavazott. Bejutott a törvényhozásba a jobboldali Vox párt is, a voksok 10,2 százalékát szerezve.
A választásokon egyik politikai párt sem szerzett önálló kormányalakításhoz elegendő többséget, ráadásul sem a bal-, sem a jobboldali pártok koalíciója nem képzelhető el külső támogatás nélkül az eredmények alapján – írta a távirati iroda.
A számok alapján stabil, kétpárti koalíciót egyedül a PSOE és az Állampolgárok együttműködése tudna biztosítani, de utóbbi elnöke, Albert Rivera a kampány során többször is nyíltan elzárkózott ettől.
Az eredmények közzététele után a PSOE madridi székháza előtt összegyűlt ünneplő tömeghez szólva Pedro Sánchez főtitkár, spanyol miniszterelnök üdvözölte a szocialisták 11 éve első választási győzelmét. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke már vasárnap gratulált a pártnak.
Az ABC című konzervatív napilap szerint Sánchez most is a szeparatista erők és a radikális baloldal támogatásával lehet miniszterelnök, ahogy az tavaly nyáron is történt. A katalán La Vanguardia szerint a Vox parlamentbe jutása leginkább a PP-nek okozott kárt, amelynek kedvezőtlen eredményéhez a „korrupció hosszú árnyéka” is hozzájárult.
