Krónika
Szigorú feltételekkel lehet fémkeresőzni
Akinek van engedélye, annak is be kell jelentenie, mikor megy ki az érintett területre, amennyiben talál valamit, azonnal értesítenie kell az illetékes közgyűjteményt
Úgy vélem, a tiltás nem jó irány, de az sem megoldás, hogyha az állam által a fémkeresőzésre hozott törvényeket nem, vagy csak alig tartatják be a hatóságok – mondta lapunknak Fogas Ottó régész. A szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója aláhúzta, tisztában van azzal, hogy sokan pusztán a találás öröméért használják a detektort, de ettől ez még nem ad felmentést arra, hogy a régészeti korú leleteket felszedjék és hazavigyék.
A törvény szerint az 1711-et megelőző időszakban földbe került tárgyak állami tulajdonnak számítanak, ha valaki az ezt követő korból bukkan valamire, akkor is köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tulajdonost vagy annak leszármazottait megtalálja – fogalmazott. Ha a kutatás nem vezet eredményre, akkor lehet a találóé az érték. Bármi is kerül elénk, a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Fogas Ottó kiemelte, legálisan is lehet fémkeresőzni, ám ehhez a megyei illetékes múzeumoktól kell engedélyt kérni. Ha valaki nem régészetileg védett területet választ, akkor hozzájuthat a papírhoz. Az eljárási rend szerint a kérvényt a múzeum továbbküldi, s a végső szót a minisztérium mondja ki – egy ügy általában két-három hónap alatt fut át a rendszeren.
Ha valaki papírt kapott, akkor sem tehet meg bármit. Be kell jelentenie, mikor megy ki az engedélyben rögzített területre, s ha valamit talál, abba kell hagynia a keresést és rögvest értesítenie kell a közgyűjteményt. Ezen túl van még egy lehetőség. A múzeum szerződést is köthet valakivel, aki igény szerint hajlandó részt venni egy-egy feltáráson. Képzeljünk el egy nagyberuházást, ahol sok ezer köbméter földet kellene átrostálni igen rövid idő alatt – ilyen helyen egy profi fémkeresős rendkívül sokat segíthet – villantotta föl az együttműködés egyik fajtáját a múzeumvezető. A Móra Ferenc Múzeum egyébként három emberrel áll szerződésben.
Az illegális fémkeresőzés a lelőhelyet és az ország közös értékeit pusztítja, míg a régészekkel végzett munka gazdagítja a tudományosságot és ezáltal a nemzetet, s korántsem mellékesen az egyénnek is megadja a találás örömét – hangoztatta Fogas Ottó. Csak Csongrád megyében harmincezer védett lelőhely található, országosan minimum négyszázezerről beszélhetünk. De ezek csak az ismertek, ennél négyszer-ötször több is lehet. Hozzátette, az árverési oldalakon kínált pénzek döntő része illegális detektorozáskor kerül a felszínre – s bár egy-egy darab néhány száz vagy ezer forintért megvehető, a kiszedésükkel, pontosabban ellopásukkal odaveszett tudományos összefüggések értékét megbecsülni sem lehet.
A törvény szerint az 1711-et megelőző időszakban földbe került tárgyak állami tulajdonnak számítanak, ha valaki az ezt követő korból bukkan valamire, akkor is köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a tulajdonost vagy annak leszármazottait megtalálja – fogalmazott. Ha a kutatás nem vezet eredményre, akkor lehet a találóé az érték. Bármi is kerül elénk, a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. Fogas Ottó kiemelte, legálisan is lehet fémkeresőzni, ám ehhez a megyei illetékes múzeumoktól kell engedélyt kérni. Ha valaki nem régészetileg védett területet választ, akkor hozzájuthat a papírhoz. Az eljárási rend szerint a kérvényt a múzeum továbbküldi, s a végső szót a minisztérium mondja ki – egy ügy általában két-három hónap alatt fut át a rendszeren.
Ha valaki papírt kapott, akkor sem tehet meg bármit. Be kell jelentenie, mikor megy ki az engedélyben rögzített területre, s ha valamit talál, abba kell hagynia a keresést és rögvest értesítenie kell a közgyűjteményt. Ezen túl van még egy lehetőség. A múzeum szerződést is köthet valakivel, aki igény szerint hajlandó részt venni egy-egy feltáráson. Képzeljünk el egy nagyberuházást, ahol sok ezer köbméter földet kellene átrostálni igen rövid idő alatt – ilyen helyen egy profi fémkeresős rendkívül sokat segíthet – villantotta föl az együttműködés egyik fajtáját a múzeumvezető. A Móra Ferenc Múzeum egyébként három emberrel áll szerződésben.
Az illegális fémkeresőzés a lelőhelyet és az ország közös értékeit pusztítja, míg a régészekkel végzett munka gazdagítja a tudományosságot és ezáltal a nemzetet, s korántsem mellékesen az egyénnek is megadja a találás örömét – hangoztatta Fogas Ottó. Csak Csongrád megyében harmincezer védett lelőhely található, országosan minimum négyszázezerről beszélhetünk. De ezek csak az ismertek, ennél négyszer-ötször több is lehet. Hozzátette, az árverési oldalakon kínált pénzek döntő része illegális detektorozáskor kerül a felszínre – s bár egy-egy darab néhány száz vagy ezer forintért megvehető, a kiszedésükkel, pontosabban ellopásukkal odaveszett tudományos összefüggések értékét megbecsülni sem lehet.