Krónika

A sport nemcsak a testet, a társadalmat is alakítja

Hallani sikertörténeteket fiatalokról, akik élsportolóként emelkedtek ki a szegénységből, de ez még mindig nagyon ritka – mondta a lapunknak nyilatkozó szociológus

Miközben a társadalmi helyzet erősen meghatározza, hogy ki milyen sporttevékenységeket űz, a lapunknak nyilatkozó szociológus szerint a sport segíthetné a beilleszkedést a szegényebb rétegek számára.

Amikor a sportra gondolunk, többnyire testnevelésórák, futballsztárok, olimpikonok juthatnak eszünkbe vagy olyan, ezerszer hallott életigazságok, mint ép testben ép lélek. Arra azonban csak kevesen gondolnak, hogy a sport a társadalom szerkezetének fontos alakító és befolyásoló tényezője is lehet.
A társadalom végtelenül bonyolult és összetett, így azt, hogy mi a sport szerepe, nem lehet egyszerűen meghatározni – magyarázta lapunknak Kovács Klára sportszociológus, a Debreceni Egyetem oktatója. Kifejtette, a sportot a társadalomtudomány szociális alrendszerként kezeli, amely más alrendszerekkel kölcsönhatásban áll.

A testmozgás egészségre gyakorolt hatása mind közül a legjelentősebb. A heti háromszoros közepes intenzitású sporttevékenység segít a betegségmegelőzésben, többek között a szív- és érrendszeri problémák esetében, illetve növeli a várható élettartamot is. Továbbá hangsúlyos a tanulásban és nevelésben betöltött szerepe, hiszen fontos szocializációs közeg.

Emellett az élsport erősen összefonódott a gazdasággal és a médiával, ugyanis a vezető márkák a legkiemelkedőbb sportolókkal kínálják eladásra termékeiket a reklámokon keresztül. Meg kell említeni a politikához való viszonyát is, hiszen a sportot gyakran használták eszközként ideológiai összecsapások során.

A sportszociológia hagyományosan azt vizsgálja, hogy a különböző társadalmi csoportok a sport mely fajtáit mekkora intenzitással, milyen gyakran és milyen szinten űzik, illetve fogyasztják. A legalsóbb osztályok számára ezekre kevesebb lehetőség adódik a kulturális és gazdasági tőke hiánya miatt, a habitusuk viszont erősen meghatározza, hogy mit sportolnak. Náluk a küzdősportok, a testépítés a legjellemzőbb, ha sportolni kezdenek. A maszkulin tulajdonságok, az erő abszolút idealisztikus jelentéssel bír számukra, emiatt a nők ebben a rétegben meglehetősen alulreprezentáltak. A középosztályt leginkább az egészség és fiatalság megőrzése motiválja, ezért népszerű a fitnesz, ami már műveltséget, bizonyos információk ismeretét is igényli. A felső osztályokat pedig a viktoriánus korok elitklubjainak éthosza jellemzi, olyan sportok, amelyek a rétegek kiváltságos helyzetét reprezentálják. Így például a vitorlázás, amelynek komoly anyagi vonzata van. A modern társadalmakban persze a határok nem ilyen élesek, tendenciák azonban megfigyelhetők – fogalmazott.

A sportban való sikerességet számtalan tényező elősegítheti. Malcolm Gladwell utánpótláskorú amerikaifutballistákat és hokisokat vizsgált, és azt találta, hogy az év elején született játékosok a néhány hónapnyi fizikumbeli előnyük miatt sikeresebbek voltak a korosztályukban. Hallani sikertörténeteket, hogy néhányan a sport által emelkedtek ki a szegénységből, de ez még ritka. Egy megfelelően működő rendszer alkalmas lenne integrációs közegnek a szegényebb rétegek számára – mondta Kovács Klára.