Döbbenetes csernobili felfedezés

A tudósok felfedezése a gomba tulajdonságairól forradalmasíthatja az űripart, nevezetesen az űrhajók legénységének és – a jövőben – a földönkívüli kolóniák kozmikus sugaraktól való védelmének kérdésében.

Ahogy az „Érdekes mérnöki tudományok” című kiadvány is megjegyezte, a tudósok felfedezték, hogy egy különös sötétfekete gombafajta, amely a csernobili katasztrófa helyszínén nőtt, halálos sugárzással táplálkozva maradt életben.

1997-ben Nelly Zhdanova ukrán mikológus feketepenészt fedezett fel a csernobili atomerőmű rendkívül radioaktív romjain. A gomba a falakon, a mennyezeten és még a reaktorépület belsejében is növekedett, a rendkívül magas sugárzási szint ellenére.

A vizsgálat kimutatta, hogy a gombák különleges módon kölcsönhatásba lépnek a sugárzással.

„Ez egy mérföldkőnek számító felfedezés, amely megmutatta, hogy az élet virágozhat és növekedhet sugárzás jelenlétében. Megkérdőjelezte az élet fenntarthatóságával kapcsolatos régóta fennálló hiedelmeket. Emellett megnyitotta a lehetőséget ennek a penésznek a felhasználására olyan területeken, mint a radioaktív helyszínek megtisztítása és az űrhajósok védelme a kozmikus sugárzástól az űrben” – áll a cikkben.

Azt is állítja, hogy a sugárzás védelmének és elnyelésének funkcióját a melanin vette át – ugyanaz a pigment, amely színt ad az emberi bőrnek és véd az ultraibolya sugárzás ellen.

Egy 2007-es tanulmány kulcsfontosságú felfedezést tett: a melanizált gombák 10 százalékkal gyorsabban növekedtek radioaktív céziumnak kitéve, ami arra utal, hogy aktívan használták a sugárzást anyagcsere-energiájuk előállításához. Ezt a folyamatot radioszintézisnek nevezték.

További tanulmányok azonban kimutatták, hogy nem minden melanizált gomba mutatja ezt a viselkedést.

A nemzetközi tudományos közösség Cladosporium sphaerospermum mintákat küldött – ugyanazon törzsből, amelyet Csernobilban találtak – a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Ami ezután történt, megerősítette a penészgomba kozmikus potenciálját. Intenzív kozmikus sugárzás körülményei között a gombák virágoztak, és 1,21-szer gyorsabb növekedési ütemet mutattak, mint a földi kontrollminták.

Az ISS kísérlet azt is igazolta, hogy a penész védőgátként is működhet. Ahogy a gombák növekedtek, jelentős mennyiségű sugárzást védtek meg a kontrollterületekhez képest.

További sugárvédelem

Ezen kísérletek alapján a szakértők arra utalnak, hogy a penész állítólagos sugárvédő előnyei nem kizárólag a melaninnak, hanem talán más biológiai összetevőknek, például a víznek is köszönhetők.

A cikk megjegyzi, hogy a galaktikus kozmikus sugarak, a felrobbanó csillagokból származó nagy sebességű töltéssel rendelkező protonok jelentik a „legnagyobb veszélyt” az űrhajósok számára, akik a Föld védőatmoszféráján túl merészkednek. A szokásos védőoldatok, például a nehézfémek drágák és nehezen juttathatók az űrbe. Ehelyett a csernobili gombapenész egyszerű biológiai alternatívát kínál.

Lynn J. Rothschild, a NASA asztrobiológusa „mikoarchitektúrát” képzel el – gombákból növesztett élőhelyeket a Holdon vagy a Marson. Ezek az élő falak nem csupán szerkezeti jellegűek lennének: öngyógyító sugárvédő pajzsok, amelyeket a helyszínen növesztenének, jelentősen csökkentve az indítási költségeket. Egy olyan mérgező hely, mint Csernobil kolonizálásával ezek a gombák végül megvédhetnék az űrhajósokat a közeljövőben.