Hatalmas népszerűségnek örvendett mégis meggyilkolták

Apja, a gazdag üzletember, majd londoni nagykövet Joseph Kennedy kilenc gyermeke közül hetedikként, és harmadik fiúként született a Massachusetts állambeli Brookline-ban. A családban Bobby becenéven emlegetett Robert a második világháború alatt, miután legidősebb bátyja hősi halált halt a csendes-óceáni fronton, megszakította a Harvard Egyetemen folytatott politikatudományi tanulmányait és bevonult a haditengerészethez. A háború után a Virginia Egyetemen szerzett jogi diplomát, 1948-ban a Boston Post tudósítójaként európai és közel-keleti utat tett, ott volt Izrael állam születésénél is.

A hívő katolikus Kennedy fiatalon nősült, házasságából 11 gyerek született, a legkisebb már apja halála után. Ügyvédként és ügyészként az igazságügyi minisztériumban dolgozott, majd 1952-ben ő vezette bátyja, John sikeres szenátori választási hadjáratát, mindkét fivér ekkor szerezte elő tapasztalatait a nagypolitikában. Ezután apja befolyásának köszönhetően részt vett a Kennedy családdal baráti kapcsolatot ápoló, "vörösfaló" Joseph McCarthy vezette szenátusi vizsgálóbizottság munkájában, de a szenátor módszerei miatt fél év múlva távozott.

Az ötvenes évek közepén a szervezett bűnözés és a szakszervezetek kapcsolatát vizsgáló McClellan-bizottság főtanácsadója lett. Ő világított rá a fuvarozók szakszervezete és a maffia szoros kapcsolatára, és ekkor kezdődött hosszan tartó viszálya James R. Hoffával, a szállítómunkások szakszervezetének nagyhatalmú vezetőjével. 1960-ban ő vezette bátyja elnökválasztási kampányát, majd megválasztása után igazságügy-miniszterként a maffia elleni küzdelemben nagy sikereket elkönyvelő bizottságot hozott létre.

Eleinte bizalmatlan volt a fekete polgárjogi mozgalmat elindító, békés tiltakozó akciók és tüntetések sorát szervező Martin Luther Kinggel szemben, állítólag még lehallgatását is elrendelte. Amikor azonban 1961-ben az alabamai Montgomeryben rasszista csőcselék tömeg támadt a tiszteletesre és követőire, négyszáz szövetségi rendőrt küldött védelmükre. Elkötelezett híve volt az egyenlő jogok biztosításának, ellenezte a szegregációt, minisztersége alatt dolgozták ki a polgárjogi törvényjavaslatot, amelyet már Lyndon B. Johnson elnök írt alá 1964 júliusában.

Miután testvérét 1963. november 22-én a texasi Dallasban meggyilkolták, Robert Kennedy még tíz hónapon keresztül miniszter maradt Johnson elnök kormányában. 1964-ben New York állam szenátorává választották, majd 1968-ban ringbe szállt az elnökségért. A szegények és az elnyomottak ügyének felkarolójaként hatalmas népszerűségnek örvendett, s azután, hogy június 5-én megnyerte a Demokrata Párt sorsdöntőnek tartott kaliforniai előválasztását is, nyitva állt előtte az út az elnökjelöltségig.

Ünnepi beszéde után a Los Angeles-i Ambassador Hotel konyháján át távozott, amikor a 24 éves Sirhan Bishara Sirhan közelről lövéseket adott le rá. Kennedyt három találat érte, életéért huszonhat órán át küzdöttek az orvosok, de másnap, 1968. június 6-án belehalt sebeibe. Holttestét New Yorkban ravatalozták fel, majd az arlingtoni nemzeti temetőben, bátyja mellett helyezték örök nyugalomra, utolsó útjára több százezren kísérték.

Az elkövetőt még a helyszínen elfogták, de a tárgyalásra csak 1969 februárjában került sor. A per során a Jeruzsálemben született palesztin, de keresztény vallású Sirhan nemegyszer ellentmondásokba keveredett, még beszámíthatóságát is kétségbe vonták, amíg elő nem került jegyzetfüzete. Feljegyzéseiből kiderült, hogy tettét előre kitervelten hajtotta végre, amit azzal indokolt, hogy Kennedy az 1967-es hatnapos arab-izraeli háború során nyíltan Izrael pártjára állt. Sirhant 1969. április 23-án halálra ítélték, ezt 1972-ben, amikor Kalifornia állam eltörölte a halálbüntetést, életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták. Feltételes szabadlábra helyezési kérelmét tizenhat alkalommal utasították el, mígnem 2021-ben az erről döntő bizottság támogatta, hogy elhagyhassa a börtönt, de Gavin Newsom kaliforniai kormányzó ezt megakadályozta, ezután Sirhan feltételes szabadlábra helyezési kérelmét 2023-ban ismét elutasították.

A gyilkossággal kapcsolatban - amiként a bátyja, JFK elleni merénylet esetében is - számtalan összeesküvés-elmélet van forgalomban. A legelterjedtebb szerint a halálos lövést egy másik fegyveres - vagy egy pöttyös ruhás nő, vagy az egyik testőr - adta le, ezt arra alapozzák, hogy Sirhan Kennedy előtt állt, de a végzetes sebet a politikus hátán ütötte a golyó. Ráadásul a helyszínen több golyónyomot találtak, mint ahány lövedék az ő fegyverében volt, a rendőrség ezt azzal magyarázta, hogy egy golyó visszaverődött a falról. Egy másik teória szerint a palesztin merénylőt "valakik" agymosásnak vetették alá, ezért nem is emlékezhetett tettére, majd a gyilkosság után hipnózissal megint törölték a nem kívánatos tudattartalmakat. Az elmélet egyik elágazása szerint a háttérben a CIA állt, de a feltevés hitelességét gyengíti, hogy a bizonyítékként felhozott fotókon és titkos filmfelvételeken látható három CIA-igazgató egyike ekkor már évek óta halott volt.

Robert Kennedyt a hivataláról leköszönő Joe Biden demokrata elnök 2025 januárjában posztumusz az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetésével, az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki. Pár nappal később az elnöki széket elfoglaló, republikánus Donald Trump rendeletben intézkedett a Robert F. Kennedy ellen elkövetett merényletet követő vizsgálat minden, addig titkosított aktájának nyilvánossá tételéről.