"Az antiszemitizmus elleni harcban alkalmazkodni kell az új környezethez"

Az antiszemitizmus új formái nem csupán egy új társadalomkutatási témát jelentenek, hanem politikai kihívásról van szó, ennek megfelelően "a mi fellépésünknek is alkalmazkodnia kell az új környezethez" - húzta alá a miniszter. Hozzátette: ez a fellépés a zsidó-keresztény alapú civilizáció túléléséről szól, egy civilizációs jellegű konfliktussal kell szembenéznünk.

Magyarország ebben a küzdelemben eddig is vezető szerepet vállalt, és a továbbiakban is prioritásnak tekinti - húzta alá Bóka János.

A magyar kormány álláspontja, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemnek "politikai elköteleződésen és kiálláson kell alapulnia", ennek az elköteleződésnek pedig a "legfelsőbb szintről kell érkeznie". Ezért "azt javasoljuk, hogy ezt valamennyi európai ország tegye meg, ahogy Magyarország is megtette" - jelentette ki a miniszter.

Az antiszemitizmus új formái "európai szintű jelenségek, az Európai Unió (EU) legtöbb tagállamában hasonlóan jelentkeznek, nem ismernek határokat, ezért európai szintű válaszokat igényelnek" - érvelt.

Aláhúzta: az EU-nak végre kellene hajtania azt a közös uniós nyilatkozatot, amelyet az EU Tanácsában betöltött soros magyar elnökség alatt fogadtak el az európai zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.

A miniszter úgy látja: az Európai Bizottságnak "sokkal határozottabban kellene küzdenie az antiszemitizmus ellen, stratégiáit felül kellene vizsgálnia, és sokkal több, jobban finanszírozott programot kellene indítania" ebben az ügyben. Az antiszemitizmus elleni európai küzdelem középpontjába a zsidó élet előmozdítását kellene állítani, az európai zsidó közösségeknek biztonságos életet kell garantálni, megerősíteni őket, és támogatni abban, hogy "zsidóként élhessék életüket mindenhol a maguk sokszínűségében".

Az antiszemitizmussal szembeni hiteles európai küzdelemhez elengedhetetlen az Izrael állammal fenntartott stratégiai partnerségen és a kölcsönös megértésen alapuló párbeszéd is - szögezte le végül Bóka János az MTI-nek.

A krakkói konferencián elmondott előadásban a miniszter egyebek mellett úgy fogalmazott: talán soha nem fogjuk megtudni, "ki, mikor, hol és miért találta ki az antiszemitizmus fogalmát, de kétségtelen, hogy Európa az évszázadok során több mint eleget tett ennek a fogalomnak az újraalkotásáért és átfogalmazásáért".

A zsidógyűlölet több formáját sorolva, Bóka János leszögezte: "az antiszemitizmus pusztán azért gyűlöli a zsidókat, mert zsidók, és ez a jellemző a kezdetektől fogva nem változott".

Változott viszont az antiszemitizmus szótára, szimbolikája és a mögötte álló ideológia, valamint annak képviselői, hordozói és támogatói is újak - folytatta a miniszter, hozzátéve: az egyik ilyen áramlatot az iszlamizmus különböző változatai befolyásolják, amelyek az európai bevándorlással függenek össze. Egy másik ága "a radikális baloldali aktivisták különböző mozgalmaiból nőtt ki, akik láthatóan megunták a klímaváltozás elleni küzdelmet, de sajnos soha nem fáradnak bele abba, hogy az emberiséget egyszerűsítő módon elnyomókra és elnyomottakra osszák, azonosítva most a zsidókat az elnyomókkal".

Ezek az erők "ürügyként használják" Izraelt és a zsidókat, és helyesen azonosítják az európai zsidó közösségeket az európai örökségünk egyik sarokköveként - állapította meg. Európa zsidók nélkül valóban megszűnne Európa lenni, és valami mássá válna, az antiszemitizmus elleni harc ezért valóban egy "harc Európa lelkéért" - hangsúlyozta Bóka János.