Őshonos népként ismernék el a gagauzokat Ukrajnában

A külügyi közlemény szerint az ukrán diplomáciai akadémián rendezték meg a gagauz kultúra napját, amelyet a Gagauz Társaságok Szövetsége szervezett a külügyminisztérium támogatásával.

„A gagauz közösség elválaszthatatlan, szerves része az ukrán társadalomnak. Véleményem szerint igazságos lenne, ha a gagauzokra is kiterjesztenék az Ukrajna őshonos népeiről szóló törvény hatályát” – mondta Szibiha köszöntőbeszédében. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna – ahol mintegy 130 nemzetiség él – Európa egyik leginkább soknemzetiségű állama. Kiemelte, hogy a gagauzok „a híd szerepét töltik be Ukrajna és a türk világ között”.

Kijelentette, hogy az Ukrajnában élőkhöz valóban közel áll az Európai Unió „Egység a sokszínűségben” jelszava. „Oroszország háborúja idején az ország minden nemzeti közössége bizonyította, hogy Ukrajna közös otthonunk. Nem a származásunk, hanem a közös ukrán identitás köt össze minket” – hangoztatta a miniszter. Köszönetét fejezte ki a gagauz származású ukrán katonák százainak, akik „jelenleg is hazájukat védik az orosz agresszorral szemben”.

Szibiha hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzeti közösségek kultúrájának megőrzése Ukrajnában nemzetbiztonsági kérdés is, mivel „Oroszország háborúja népirtó jellegű, és minden népcsoport ellen irányul”.

Ukrajnában 2021. július 23-án lépett hatályba az őshonos népekről szóló törvény, amely csak az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élő három népcsoportot ismeri el az ország területén őshonosnak, mégpedig a krími tatárokat, a karaiakat és a krimcsákokat. A törvény meghatározza Ukrajna őshonos népeinek jogi státuszát, szavatolja, hogy teljes mértékben rendelkezzenek minden emberi joggal és alapvető szabadsággal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben előírnak.

A török nyelvek közé tartozó gagauz nyelvet beszélő népcsoportnak Moldovában külön autonóm területe van, a 2,4 milliós ország népességének 4,6 százalékát teszik ki.