Krónika

A digitális eszközök lehetőség vagy veszély?

Kollarik Tamás szerint nem mindegy, hogy a magunk javára fordítunk vagy az áldozatává válunk

Nem mindegy, hogy egy digitális eszközt magunk javára fordítunk, vagy magunk leszünk az eszköz áldozata. Azt kell leginkább megtanulni, hogy „ne az eszközt használjon minket, hanem mi használjuk az eszközt – mondta Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) docense, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki főtanácsadója csütörtökön Szolnokon.

A digitális eszközök lehetőség vagy veszély?
A közösségi média az élet részévé vált
Fotó: NurPhoto via AFP/Jonathan Raa

Kollarik Tamás, az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál (ATAFF) keretében tartott A mozgókép és a médiaplatformok hatása a fiatalok mentális egészségére című rendezvényen arról beszélt, hogy „közösen tanuljuk ezt az új világot”, a digitális eszközök használatát. Ezek segítséget jelenthetnek például az oktatásban, a tájékozódásban vagy a vásárlásban, de Pandóra szelencéjének is bizonyulhatnak – jegyezte meg.

Arról beszélt, hogy megváltozott a világ az elmúlt tíz évben azzal, hogy a hordozható digitális eszközök beköltöztek a mindennapokba: az oktatásba, a szolnoki filmfesztiválra, de a „családi ebédlőasztalok világába” is. Hozzátette: az NMHH-ban azt mérték, hogy a magyar emberek átlagosan naponta 4,2 órát töltenek el a különböző képernyőfelületek előtt. Egy aktív magyar állampolgár az ébren töltött idejének jelentős részét képernyő előtt tölti el – jegyezte meg, hozzátéve: nagyon nehéz ennek a képernyő adta lehetőségrendszernek ellenállni.

Szerinte a konferencia címe, azaz, hogy a fiatalok mentális egészségére milyen hatással vannak a digitális eszközök és platformok, „nem túlzás”.

Mint mondta: ez az első alkalom, amikor úgy indítanak konferenciát, hogy klinikai szakpszichológus segítségét kérik a téma körbejárásában, erről Berényi András tart előadást. Több szemszögből igyekeznek megközelíteni a témát; Sára Balázs egyetemi docens a képmesélés világáról fog majd elmélkedni, Bánovits Ottó filmrendező a képekről, azoknak hatásairól beszél és arról, hogy mindez miképpen jelenik meg a digitális térben. A konferencián Novák Adrienn, az NMHH szakmai koordinátora és Hajnal Gergely filmrendező a saját szakterületük szempontjából járják körbe ezt a kérdést.

Kollarik Tamás a szolnoki filmfesztivált országos jelentőségű, sőt közép-európai jelentőségű filmes seregszemlének nevezte. Megjegyezte, kerekasztal-beszélgetések, workshopok is lesznek a szolnoki fesztiválon.

Demeter Éva fesztiváligazgató elmondta, hogy az életünk teljes mértékben átrendeződött, átrendeződik, a mai fiatalok már nem csak nézői és befogadói, hanem aktív alkotói is a média világának. Ezt egyrészről jó dolognak nevezte, hiszen a filmfesztiválon nagyon sok értékes dokumentumfilmet, rövidfilmet és nagyjátékfilmet lehet megtekinteni. Ugyanakkor szerinte van ennek egy árnyoldala is, mert a mozgókép felfokozott érzelmi reakciókat is kiválthat a fiatalokból, miközben sok esetben torz képet mutat a valóságról – fűzte hozzá.

A konferencia előadói a legújabb trendekre is reflektálva vizsgálják meg a kérdést az alkotó, a befogadó és a tudomány nézőpontjából – közölte.

Elmondta, hogy az NMHH-val közösen szervezte meg a Tisza Mozi Kft. a mai előadássorozatot. Társszervező a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és a Magyar Filmakadémia.

Szólt arról, hogy a filmfesztiválnak és Tisza Mozi Kft.-nek van egy jövő májusig tartó nemzetközi projektje, Filmterápia Filmklub címmel. A projektben két osztrák és egy román mozival együtt vesznek részt- közölte. Ennek során a fiatal közönséget, a felnőtteket az európai filmművészet segítségével igyekeznek bevonni a mentális egészségről, társadalmi kérdésekről és környezeti problémákról szóló vitákba és filmnézésbe, melyre várják az érdeklődőket.

Kapcsolódó írásaink