Krónika

Hankó Balázs: Az aradi vértanúk véréből a magyar identitás megerősödésének új ága sarjadt

Az aradi vértanúk kivégzésének 176. évfordulóján a partiumi városban, a Szabadság-szobornál emlékeztek az áldozatokra

Az aradi vértanúk életüket adták népükért, Magyarországért, sőt a ma élő magyarokért is, kicsorduló vérükből pedig a magyar identitás megerősödésének új ága sarjadt - jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a nemzeti gyásznapon Aradon.

Hankó Balázs: Az aradi vértanúk véréből a magyar identitás megerősödésének új ága sarjadt
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 176. évfordulóján tartott megemlékezésen Aradon, a vértanúk emlékére állított Szabadság-szobornál 2025. október 6-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hankó Balázs a délután folyamán a Vesztőhelyen is koszorút helyezett el, valamint a Páduai Szent Antal-katedrálisban tartott ünnepi szentmisén vett részt. Innen a megemlékező aradiak tömege körmenetben vonult a Román-Magyar Megbékélés Parkjába, a Szabadság-szobor elé, ahol a huszárok bevonulása és a román és magyar himnusz után ünnepi beszédek hangzottak el.

"A nemzet él, a nemzet büszke. Mi magyarok pedig megtanultuk, éppen történelmi hőseink véráldozata árán, hogy a haza mindenekelőtt. Tiszteljük, óvjuk, védjük nemzetünket, jelképeinket" - fogalmazott beszédében Hankó Balázs.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyarság megértette az aradi vértanúk szolgálatát, és ma sem tanulhatnának jobb példaképektől. Rámutatott: bár Aradot az idegen hatalmasságok a magyar önrendelkezés vesztőhelyének szántak, mára a magyarság, a magyar szabadság egyik szimbóluma lett. "Őket magukat elnémíthatták ugyan, életpéldájuk és áldozatvállalásuk azonban hangosabbá vált minden emberi szónál. Így vált, így válik minden korban és napjainkban is a magyar önrendelkezés Európa és a világ példájává" - jelentette ki.

Emlékeztetett, hogy bár a vértanúk közül többen nem beszéltek magyarul, magyarok voltak, akiket a nemzetük igazságvágya, szabadságvágya vezérelt. Arra is rámutatott, hogy kivétel nélkül keresztények voltak. "Keresztény hitük és a nemzet melletti elkötelezettség és hűséges olyan hősies magasságba emelte őket, aminek köszönhetően nevüket hálával említjük, amíg csak magyar szó hangzik a földön" - fogalmazott.

Aláhúzta: a nemzeti gyásznap önvizsgálatra is hívja a mai magyarokat, hogy ők készen állnak-e megtenni nemzetükért azt, ami a rájuk váró feladat. Közölte: bár vannak olyan történelmi pillanatok, amikor a harcmezőt kell választani, "ma ahhoz kell bátorság, hogy kimondjuk: békét akarunk, békét a szívekben, békét a családjainkban, békét a nemzetben és Európában". "Magyar hivatásunk betöltéséhez merítsünk erőt mártírjaink példájából és induljunk, mert nagy feladatok állnak előttünk. Isten, áldd meg a magyart!" - zárta beszédét.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közölte: október 6. a magyar történelem egyik legfájdalmasabb napja, de egyben a legnagyobb hősiesség és önfeláldozás örök tanúsága is. A történelem paradox igazságszolgáltatásának nevezte, hogy a félelemre épített elrettentésből egy nemzet máig ható bátorsága született, a megfélemlítésből közös tartás, a hallgatásra ítélt szájról pedig a szabadság szava csendül föl minden október 6-án.

"A vértanúk története számunkra több mint másfél évszázad múltán is annak üzenete, hogy a szabadság sohasem ajándék, és a szabadság nem végállapot" - húzta alá. Közölte: ez mindig, minden időben újrakezdődő, generációkon átívelő vállalás, fája csak addig él, amíg gondozzák, az emberi méltóság pedig az utolsó pillanatban is megőrizhető.

Arra is emlékeztetett, hogy a szabadság nem a bronzban és kőben lakik, hanem az emberek szívében és a közös emlékezetben, így bár a vértanúk emlékét megidéző szobrot elvették egy időre a közösségtől, az eszmét nem törölhették el. "Arad a vérbe fojtott szabadság gyászhelye. De Arad a szabadság örök tanúsága, a közösségi egység és a cselekvés helyszíne is, annak bizonyossága, hogy amit a szív őriz, azt sem bilincs, sem börtönfal nem veheti el tőlünk" - húzta alá.

Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, a román kormány kormányfőtitkár-helyettese arról beszélt, hogy az aradi vértanúk hite és elszántsága tette lehetővé, hogy ma szabad emberekként élhessünk, de ez felelősséget is jelent. "Nekünk arra kell vigyáznunk, hogy jól éljünk a szabadság adta lehetőségekkel. Arra kell törekednünk, hogy mindennapjainkban felelős, jó döntéseket hozzunk a családunk, közösségünk és a jövő magyar nemzedékei érdekében" - mondta.

Lazar Faur aradi alpolgármester rámutatott, hogy a vértanúk áldozatukkal beírták a város nevét a világtörténelembe, a rájuk való emlékezés pedig jó alkalom a aradi román és magyar közösség közötti közeledésre.

Az aradi vértanúk lelki üdvéért Fábry Kornél címzetes guardialfierai püspök, esztergom-budapesti segédpüspök mondott rövid imát. A megemlékezés a fáklyásmenet bevonulásával és koszorúzással ért véget.

Kapcsolódó írásaink