Hét furcsa munka, amit elsodort az élet

Egy munka csak akkor létezik, ha van rá piaci igény. Így van ez a modern technológia által vezérelt kapitalista társadalomban, de ugyanígy volt a történelmi időkben is. Egyes történelmi munkáknál már csak az a felfoghatatlanabb, hogy milyen jól meg lehetett belőlük élni. Ezekből a furcsa hivatásokból szemezgettünk.

1. Jégvágó

Mielőtt a hűtőszekrények megjelentek volna, szó szerint jégszekrényben próbálták tartósítani a romlandó élelmiszert. Ehhez professzionális jégvágókat alkalmaztak, akik télen a befagyott tavakból vágtak ki jókora jégtömböket, amelyet jó pénzért eladtak, bizniszüket a hűtő feltalálása tette érdektelenné az 1930-as években.

A jégvágók egész évben őrizték a jeget, munkájuk a szélsőséges időjárás és fagyásveszély miatt nem volt veszélytelen.

2. Gyógynövény-hintő

Mielőtt az emberek eljutottak volna a kulturális fejlettség azon fokára, hogy belátták, a rendszeres tisztálkodásnak nem csak egészségügyi előnyei vannak, virágokkal, gyógynövényekkel igyekeztek elfedni testük bűzét. A gazdagok professzionális füvesembert, avagy gyógynövény-hintőt is felfogadtak, akik gyógynövényekkel, zöldfűszerekkel hintették tele a privát és nyilvános tereket, hogy az arisztokraták fitos orrát kíméljék a kellemetlen szagoktól.

3. Királyi toalett-felelős

Személyzetre ott is szükség volt, ahova a király is gyalog járt. A brit királyi udvarban egészen a 20. század elejéig létezett egy pozíció, ahol az uralkodónak illemhelyi teendőiben kellett segíteni. Amilyen visszataszítónak hangzik, olyan megbecsült pozíció volt ez, hisz a legbizalmasabb munkák egyike volt.

Szabályos kiváltságnak számított nemesi sarjak körében, több brit miniszterelnök is itt kezdte karrierjét.

4. Koponyatérképész

Mielőtt a pszichológia megszületett volna, a frenológia áltudománya segítségével igyekeztek meghatározni egy ember személyiségét, intelligenciáját, jövőbeli karrierjét, családját. A frenológusok a fejforma, méret, különböző deformitások, jelek útján igyekeztek választ adni a kérdésekre, de a 19. század végével ez a hivatás is eltűnt a süllyesztőben.

5. Varangydoktor

A 17. században az orvostudomány és kuruzslás közt nagy volt az átjárás, melyre remek példa, hogy a varangyoknak gyógyító erőt tulajdonítottak. A varangydoktorok betegségek széles skálát igyekeztek szerencsétlen kétéltűekkel orvosolni, melyeket gyakran szárítottak, porítottak, ám a kezelések kétes eredményt hoztak. Ennek ellenére busásan megszedték magukat a mit sem sejtő lakosságból.

6. Temetési bohóc

Mai ésszel kevés dolog áll egymástól távolabb, mint a bohóc és a temetés, pedig az ókori Rómában kéz a kézben járt. Amikor utolsó útjára kísérték az elhunytat, egy temetési bohócot béreltek fel, aki az elhunyt gesztusait, szava járását utánozta, ez az akkori szakmák között igen keresett volt.

A fő funkciója az volt ennek a munkának, hogy vigaszt nyújtson és felszabadítsa a spirituális erőket.

7. Talpcsikiző

Mindenkinek lehetnek fura szokásai, mely alól Nagy Katalin cárnő sem volt kivétel. A vidám természetű uralkodónő különös izgalomba jött, ha egy toll segítségével a talpát csikizték, amely megtisztelő feladatra külön munkakört alakítottak ki. Ezzel a szokással trendet teremtett az orosz nemesség körében, talpcsikizőjét természetesen busásan megfizette – tudjuk meg a Life cikkéből.