Gyorsan csökken a Kaszpi-tenger vízszintje

A Kaszpi-tenger, a világ legnagyobb sósvízű tava, jelentős olajkészletekkel rendelkezik, és öt olyan ország határolja, amelyek mindegyike jelentős olaj- vagy gáztermelő, vagy esetleg mindkettő: Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán.

Rauf Hajiyev azeri környezetvédelmi miniszterhelyettes a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a Kaszpi-tenger ugyan már évtizedek óta sekélyesedik, de az adatok azt mutatják, hogy mindez gyorsuló ütemben zajlik.

Az utóbbi öt évben 0,93 méterrel apadt a vízszint, míg az utóbbi tíz évben a csökkenés másfél, az utóbbi harminc évben pedig 2,5 méter volt. Mint mondta, a csökkenés jelenlegi üteme becslések szerint évente 20-30 centiméter.

"A partvonal visszahúzódása megváltoztatja a természeti viszonyokat, megzavarja a gazdasági tevékenységet és új kihívásokat teremt a fenntartható fejlődés számára" - mondta Hajiyev, aki Azerbajdzsánt képviseli egy Oroszországgal közös munkacsoportban, amely áprilisban ülésezett először a probléma megvitatására.

Oroszország a problémát ugyan elsősorban az éghajlatváltozással hozza összefüggésbe, de Azerbajdzsán részben Oroszországot teszi felelőssé, mert duzzasztógátakat épített a Volga folyón, amely a Kaszpi-tengerbe beáramló víz 80 százalékát adja.

Hajiyev szerint a vízszint csökkenése máris hatással van a part menti lakosság életére és a kikötők működésére. Körülbelül 4 millió ember él Azerbajdzsán partvidékén, és összesen mintegy 15 millióan a Kaszpi-tenger körül.

A miniszterhelyettes elmondta, hogy a hajók egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek, amikor befutnak és manővereznek Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak a kikötőjében. Ez csökkenti a szállítókapacitást és növeli a logisztikai költségeket - tette hozzá.

Hajiyev szerint a logisztikai nehézségeken túl a víz visszahúzódása tönkreteszi a vizes élőhelyeket, a lagúnákat és a nádasokat, és veszélyezteti egyes tengeri fajok túlélését.

A legnagyobb csapást a kaviárjukról híres tokhalak szenvedik el, amelyek már így is a kihalás szélén állnak. Nyári és őszi élőhelyeik akár 45 százalékát is elveszíthetik, és el vannak vágva hagyományos folyami ívóhelyeiktől.

A kaszpi-tengeri fókák is veszélyben vannak a tengeri területek zsugorodása és az északi, szaporodási helyüket jelentő szezonális jégmezők eltűnése miatt - tette hozzá.