Krónika
A pestis hamarabb jött, mint gondoltuk?
Európa leginkább alábecsült járványa
Egy új genetikai tanulmány megkérdőjelezte az észak-európai neolitikus társadalmak mintegy 5000 évvel ezelőtti összeomlásának okairól régóta fennálló elképzeléseket. Korábban azt gondolták, hogy a pestis korai fajtái nem halálosak – de most a tudósoknak okuk van másképp gondolni.
A neolitikum felemelkedése és bukása
Amikor Anatóliából földművesek érkeztek Európába, nemcsak a helyi vadászó-gyűjtögetőket szorították ki, hanem betegségeket is hoztak magukkal. A helyi törzsek vagy eltűntek, vagy beolvadtak az új életmódba.
A népesség meredeken nőtt, bár az élelmiszerellátás rosszabb lett, mint az ősöké. De Észak-Európában körülbelül 5300-4900 évvel ezelőtt minden véget ért: a megalitok építése megszűnt, a temetkezések száma meredeken csökkent, és elterjedt a zsinórkerámia kultúra.
A titkot felfedő maradványok
Egy nemzetközi tudóscsoport 108 ember DNS-ét vizsgálta kilenc svédországi és dániai megalitikus sírból, akik mind a neolitikum hanyatlásából származnak. Két genetikailag elkülönülő csoportot találtak: az egyik anatóliaiaktól és helyi vadászoktól származik, a másik pedig a sztyeppékről, akik a zsinórkerámiát hozták be.
És ami megdöbbentette a kutatókat: a találtak 17%-ában Yersinia pestis, a pestisbacilus nyomai voltak jelen. A sztyeppelakók leszármazottai között pedig még több fertőzött volt - 28%.
De vajon ölhetett-e a korai pestis?
Általánosan elfogadott volt, hogy az Y. pestis első törzseit nem bolhák terjesztették, és nem okozhattak járványt – állítólag hiányzott belőlük az Ymt fehérjéért felelős gén.
Ma már azonban ismert, hogy az Y. pestis az Y. pseudotuberculosis mutáns formája, amely a pseudotuberculosist okozó kórokozó, és étellel és vízzel terjed. Ez azt jelenti, hogy a pestis bolhák nélkül is terjedhet – emberről emberre, étellel és itallal.
Egy fel nem ismert járvány
A munka szerzői úgy vélik, hogy legalább három pestistörzs létezett Európában az elmúlt 120 évben. Egyikük sem mutatott magas bolhafüggő fertőzőképességet, de ez elegendő volt.
Ha a fertőzöttek 17%-a a minimális becslés, akkor a fertőzöttek valós száma sokkal magasabb lehet. És ez már járvány. Talán ez pusztította el az észak-európai neolitikus civilizációt - írta meg a Pravda.
