Krónika
Boszorkányüldözés a 21. században?
A német katolikus segélyszervezet riasztó adatokat közölt a globális jelenségről

Idén a világ 46 országában dokumentáltak erőszakcselekményeket boszorkánysággal vádolt emberek ellen – közölte a missio Aachen német katolikus segélyszervezet kedden, néhány nappal a boszorkányhit elleni küzdelem nemzetközi napja (augusztus 10.) előtt. Az aacheni misszió egyebek közt Pápua-Új-Guineát, Benint, Ghánát, Tanzániát és Nigert említette, mint olyan országokat, ahol még üldöznek feltételezett boszorkányokat, főleg nőket és lányokat.
A segélyszervezet szerint a modern kori boszorkányüldözés már több halálos áldozatot követelt, mint az európai üldöztetés a korai újkorban. Szerte a nagyvilágban 1960 óta legkevesebb 55 ezer embert öltek meg boszorkányság címén, míg Európában 50 ezerre tehető a boszorkányság koholt vádja miatt a 15. és a 18 század között megölt emberek száma – idézi a misszió Werner Tschacher német történészt.
A missio Aachen legutóbb Nigerben indított egyházi partnerekkel egy projektet, amelynek keretében több mint 800 üldözöttet gondoznak. Új fejleménynek számít, hogy a nyugat-afrikai országban is felbukkantak a boszorkányüldözés esetei.
Az aacheni misszió által az elmúlt hat évben indított projektekben – saját adatai szerint – több mint 3300 embert sikerült megvédeni, orvosi ellátással, menedékkel vagy lelki támasszal segíteni. „Sokak számára ez szó szerint az utolsó pillanatban jelentette a megmenekülést” – hangsúlyozták.
Még túl keveset tudni arról, hogy valójában milyen méreteket ölt az emberi jogok megsértésének ezen formája – hívta fel a figyelmet Werner Tschacher, aki szerint az üldöztetés növekedése várható. „A klímaválságot, az erőforrásokért folyó harcot, a járványokat és az éhezést tekintetbe véve az áldozatok számának emelkedésére számítok, mivel a nyomás alatt lévő társadalmakban bűnbakokat keresnek és találnak az emberek” – mondta a történész.
A nem hivatalos boszorkányságellenes „világnapot” az aacheni segélyszervezet kezdeményezésére hívták életre, és első ízben 2020. augusztus 10-én tartották meg. A célja az, hogy felhívja a figyelmet az emberi jogok megsértésének ezen formájára, amelyet a féltelezett boszorkányság ürügyén hajtanak végre.
A boszorkányság áldozatainak emléknapja létrehozását az aacheni missziónak küldött levelében támogatásáról biztosította Ikponwosa Ero, az ENSZ első, az albínó emberek védelmével megbízott független emberi jogi szakértője is.
Az emléknap időpontjának azért választották augusztus 10-ét, mert egy pápua-új-guineai faluban 2012-ben ezen a napon támadtak meg, majd kínoztak napokon át egy boszorkánysággal vádolt helyi nőt, aki végül túlélte a bántalmazást és egy svájci szerzetesnő segítségével került biztonságba.