Milyen lesz a Föld következő arca?

Ha a geodinamikai folyamatok az előző forgatókönyv szerint fejlődnek tovább, akkor körülbelül 250 millió év múlva ismét egy szuperkontinens jelenhet meg a bolygón.

Christopher Scotese geológus volt az egyik első, aki tudományos modellt javasolt a kontinensek jövőbeli egyesülésére. 1982-ben felvetette a Pangea Proxima – a „jövőbeli Pangea” – hipotézisét. E modell szerint az óceáni kéreg Atlanti-óceánba történő szubdukciója Észak- és Dél-Amerika Afrikával és Eurázsiával való konvergenciájához vezet. Az új szuperkontinens középpontja a maradékóceán lesz, Ausztrália és az Antarktisz pedig délre mozdul el.

Azonban számos alternatív forgatókönyv létezik. Az Amasian modell szerint egy szuperkontinens alakul ki az Északi-sark körül az északi kontinensek konvergenciája eredményeként. Az Avrik modell pedig egyetlen kontinens kialakulását feltételezi az Egyenlítő mentén - Indiától az Atlanti-óceánig.

Az ilyen tektonikus eltolódások gyökeresen megváltoztathatják a bolygó éghajlatát, a csapadékmintáktól kezdve a globális óceáni cirkulációig. A kontinensek eltolódása a biológiai sokféleséget, a vulkáni tevékenységet és a szénciklust is befolyásolná. Az új szuperkontinens pontos alakja azonban továbbra is vita tárgya – túl sok változó van egy több százmillió éves időskálán - írta meg a Gismeteo.