Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában

Hunan tartományban, Kelet-Kínában 330 tonnás aranylelőhelyet fedeztek fel geológusok, de becslések szerint 1100 tonna nemesfém is rejtőzhet itt 2 ezer méteres mélységben. A hírről csak kínai források számoltak be, nemzetközi szakértők egyelőre nem vizsgálták meg a Vangu aranymezőt.

Jelenleg az üzbegisztáni Muruntau számít a legnagyobb aranybányának 4500 tonna tartalékkal, de a kínai lelőhelyen az ércben rendkívül magas az arany koncentrációja, tonnánként 138 gramm. A távol-keleti ország már így is a világ legnagyobb aranytermelője évi 378 tonnával, a felfedezés csak tovább növelheti Peking előnyét. A rangsorban Kínát Oroszország (322 tonna), Ausztrália (294 tonna) és Kanada (192 tonna) követi.

Az ötödik Egyesült Államok szintén jelentős, az országban évente 167 tonna nemesfémet hoznak a felszínre. Érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb aranybányák Európán kívül találhatók, az öreg kontinensen csupán három országban folyik bányászat: Bulgáriában évente 9,7 tonnát nyernek ki, míg Finnországban 9 tonnát, Svédországban pedig 6,7 tonnát.

Miért értékes az arany, mi az az aranytartalék?

Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, a nemesfém egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban. Így aztán nem meglepő, hogy a magánszemélyek és az államok is előszeretettel vásárolják. A nemesfém árfolyama sorra döntötte a rekordokat az elmúlt hónapokban.

Az arnytartalék az állam (pontosabban a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, rúdformában létező, a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól független nemesfémtartalék.

Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi az aranytartaléka volt, mára azonban ez a funkciója megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot: az MNB 2018 óta többször döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, így az állomány 110 tonnára nőtt.