Krónika

A sorozatgyilkos és a szent

Az erejének már életében sem lehetett ellenállni

Lisieux-i Szent Teréz (1873–1897) magyarországi kultuszát bizonyítja, hogy csak nálunk hívják Kis Szent Teréznek, megkülönböztetve őt a szintén a karmelita szerzetesrend 16. századi nagy alakjától, Ávilai Nagy Szent Teréztől. Kivételes karizmája már gyerekként megdöbbentő erővel bírt. Imádságának hatására még Henri Pranzini, egy hírhedt korabeli sorozatgyilkos is megtért, számol be a Ripost.

A sorozatgyilkos és a szent
Lisieux-i Szent Teréz portréja a franciaországi Lisieux-i Saint Pierre-katedrálisban
Fotó: Hans Lucas via AFP/Hans Lucas/Jimmy Beunardeau

Teréz háromévesen elveszítette mellrákban szenvedő édesanyját, majd ő maga is megbetegedett, az orvosok tehetetlenek voltak. A betegszobában az ágya mellett Mária-szobor állt. Látomása volt, amelyben Szűz Mária rámosolygott. Másnapra teljesen meggyógyult. Az első igazi csodatettére sem kellett sokat várni. 13 éves volt, amikor 1887-ben egy kegyetlen gyilkosságsorozat borzolta a lakosságot. Különös kegyetlenséggel két asszonyt és egy kislányt is megöltek. A gyilkossággal vádolt Henri Pranzini mindent tagadott. Teréz imádkozni kezdett, hogy térjen meg és bánja meg bűnét. Jézustól jelet is kért. Pranzini mindvégig az ártatlanságát hangoztatta, ám a guillotine mellett, az utolsó pillanatban a feszületért nyúlt, és azt megcsókolta. Teréz ezután elszánta magát a bűnösökért végzett imádságra. 15 évesen belépett a karmelita rendbe. Itt Istennel mély kapcsolatban élt. Mindössze 24 évesen óriási kínok között halt meg tuberkulózisban.

„A modern idők legnagyobb szentje” – állította személyével kapcsolatban X. Piusz pápa. Egy évvel halála után, 1898. szeptember 30-án jelent meg önéletrajza, Egy lélek története címmel. A korabeli vallásos irodalmi stílustól merőben eltérő, közvetlen, intim módon ír Jézussal való kapcsolatáról, és gyötrelmekkel teli testi és lelki szenvedéséről. Az I. világháború poklában igazi „bestseller” lett. A fronton harcolóknak, akik addig ilyen pusztítást nem láttak, kapaszkodót jelentett a szintén szenvedő, Jézussal mégis közvetlen kapcsolatot ápoló Teréz írása. Ez az írása szerezte meg neki az ismertséget. Magyarul először 1916-ban jelent meg. A közvetlenség, Isten és ember közötti közvetítés felajánlása teszi igazán modernné. Sok tekintetben a szintén fiatalon, súlyos betegségben elhunyt, Isten és ember között az internet segítségével közvetítő Carlo Acutis előképe, akinek szentté avatásának folyamata éppen most is zajlik.

Kis Szent Teréz az egyik legnépszerűbb szent a világon, de magyarországi kultusza egészen kivételes a 20. század eleje óta. Több templomot, kápolnát és oltárt szenteltek a tiszteletére például

  • Budapesten,
  • Győrben,
  • Debrecenben,
  • Egerben.

A magyarországi karmelita közösségek – például a Győri Karmelita Nővérek – különös tisztelettel fordulnak hozzá. Ők is szerveznek Rózsaeső-imaesteket, de országszerte, máshol is van ilyen alkalom. Például a budapesti Örökimádás-templomban, a Nyolc Boldogság Közösség szervezésében. Az imaest során közvetlenül lehet levelet írni Kis Szent Teréznek, aki ígérete szerint az imádkozó kérését eljuttatja az Istenhez. Még a halálos ágya mellett fakadt ki egyik nővére:

„Milyen nagy fájdalom lesz számunkra, amikor itt hagysz minket!”

Teréz így válaszolt:

„Ó, nem, meglátjátok, olyan lesz, mint egy rózsaeső!”

Kis Szent Teréz ezután megígérte, hogy a mennyben azzal fog foglalkozni, hogy jót tegyen a földön. Az imaesten szívszorító tanúságtételek hangzanak el, amelyek az előző évek kéréseinek teljesüléséről szólnak.

„Volt egy tagbaszakadt férfi, aki felesége gyógyulásáról tett tanúságot, egy nő, aki férjét és három gyermekét is Teréz hathatós segítségének köszönte” – írja az esemény Facebook-oldalán az egyik résztvevő.

Kapcsolódó írásaink