Mérföld széles víz alatti vulkán készül kitörni + VIDEÓ

Az Axial Seamount néven ismert vulkán közel 1,4 kilométerre a víz alatt található egy geológiai forró ponton, ahol perzselő olvadt kőzetáramlatok emelkednek a Föld köpenyéből a kéregbe. A forró pont vulkánok gyakoriak a tengerfenéken. De az Axial Seamount történetesen a Juan de Fuca-hátságon is található – egy olyan területen, ahol két hatalmas tektonikus lemez (a Csendes-óceáni és a Juan de Fuca-lemez) folyamatosan széthúzódik, ami folyamatos nyomásnövekedést okoz a bolygó felszíne alatt.

A földrengések gyakorisága az utóbbi időben drámaian megnőtt, mivel a vulkán egyre több magmával tágul fel, ami a kitörés küszöbén állhat – állítják a National Science Foundation Ocean Observatories Initiative Regional Cabled Array kutatói. A létesítményt a Washingtoni Egyetem üzemelteti, és az Axial Seamount aktivitását figyeli, számol be a CNN.

„Jelenleg naponta néhány száz földrengés van, de ez még mindig sokkal kevesebb, mint amit az előző kitörés előtt láttunk” – mondta William Wilcock, a vulkánt kutató tengergeofizikus és a Washingtoni Egyetem Óceántani Karának professzora.

„Azt mondanám, hogy valamikor később (idén) vagy 2026 elején fog kitörni, de az is lehet, hogy holnap, mert teljesen kiszámíthatatlan” – mondta.

Mi történik egy kitörés során?

A vulkán legutóbbi, 2015 áprilisi kitörése során a csapat 24 óra leforgása alatt körülbelül tízezer kisméretű földrengést figyelt meg, és ugyanez várható a következőnél is – mondta Wilcock.

A magma – a Föld felszíne alatti olvadt kőzet – egy hónapon át szivárgott az Axial Seamountból, és mintegy 40 kilométer hosszan húzódott a tengerfenéken – tette hozzá.

A vulkán szívében található magmakamra a múltban többször is összeomlott, létrehozva egy hatalmas krátert, amelyet kalderának neveznek. Ott a tengeri élővilág a hidrotermális kürtőkön, a víz alatti hőforrásokhoz hasonló ásványi anyagokban gazdag gázokból táplálkozik. A kaldera felszínén lévő repedésekből forró folyadékáramok törnek fel, amelyekben több milliárd mikroba és hulladékcsomó található, fehér felhőket hozva létre, amelyeket „hófúvóknak” neveznek.

A korábbi kitörések során a hidrotermális kürtőkön élő apró növényeket és állatokat lávafolyások perzselték fel, de mindössze három hónappal később ökoszisztémájuk visszatért és újra virágzott – mondta Debbie Kelley, a Regionális Kábeles Teleszkóphálózat igazgatója.

„Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb felfedezésünk – mondta Kelley, a Washingtoni Egyetem tengergeológia és geofizika professzora egy nyilatkozatban. – Az élet virágzik ezekben a barátságtalan környezetekben, és a vulkánok valószínűleg az élet egyik fő forrásai óceánjainkban.”

Míg a szomszédos tengeri élőlények, mint például a halak, bálnák és polipok érezhetik a szeizmikus elmozdulások hőjét és morajlását, valószínűleg nem sérülnek meg. A szárazföldön tartózkodó emberek pedig valószínűleg egyáltalán nem fogják észrevenni a kitörést – mondta Kelley a CNN-nek.

„Ez nem egy nagyon robbanásveszélyes esemény. Nem fogjuk látni a hamufelhőket a víz felett, semmi ilyesmit – mondta. – Olyan, mintha ha egy mérföldnyi tengervizet helyeznénk a Kilauea tetejére... láthatnánk némi szökőkutat, de ennyi.”

Valójában a bolygó vulkáni tevékenységének nagy része víz alatti terjedési központokban zajlik, mint például a Juan de Fuca-hegygerinc, amely naponta több kisebb vulkánkitörést tapasztal, mondta Kelley.

„A magma elég közel van a felszínhez. Körülbelül egy mérfölddel a felszín alatt van, ami nagyon sekély sok szárazföldi vulkánhoz képest, ahol akár 12,9 kilométer mélyen is lehet” – mondta Kelley, hozzátéve, hogy a magma viszkozitása, vagyis vastagsága befolyásolhatja, hogy mekkora nyomás keletkezik a magmakamrában. Ahogy egy sűrű paradicsomszósz fő a tűzhelyen, a nagy viszkozitású magmában lévő légbuborékok is drámaibban szakadnak fel, mint az Axial Seamount vékonyabb, folyósabb magmája.