Ki lesz az új pápa?

Magyarként talán a legnagyobb érdeklődés Erdő Péter körül van, aki már az előző pápaválasztás idején is a lehetséges befutók listáján szerepelt.

Akkor ez nem sikerült, hiszen a húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápára esett a választás. Most újra felmerült a magyar bíboros neve. Egyes sajtóorgánumok szerint ő lehet a tuti befutó. Az 51 éves kora óta bíboros Erdő Péter nagy tiszteletnek örvend az európai egyházban, 2006 és 2016 között kétszer is vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát. Jól ismert az afrikai bíborosok körében, és a katolikus és az ortodox egyház közötti kapcsolatokon dolgozott.

Sokak szerint Pietro Parolin olasz bíboros lehet az új pápa. A Vatikán államtitkára volt Ferenc pápa alatt – ezzel a pápa fő tanácsadója is lett. Az államtitkár vezeti a Római Kúriát, az egyház központi igazgatását is. Egyesek úgy tartják, hogy inkább a diplomáciát és a globális szemléletet helyezi előtérbe a katolikus dogma tisztasága helyett. Bírálói ezt problémának tartják, míg támogatói erősséget látnak benne.

A 67 éves Fülöp-szigeteki bíboros évtizedes lelkipásztori tapasztalattal rendelkezik, amely azt jelenti, hogy aktív egyházi vezető volt az emberek között. Az egyház hatalmas befolyással bír a Fülöp-szigeteken, ahol a lakosság mintegy nyolcvan százaléka katolikus. Az országban jelenleg rekordnak számít az öt Bíborosi Kollégium, amely jelentős lobbicsoportot jelenthet, ha mindannyian Tagle bíborost támogatják. A bíborosok között mérsékeltnek számít. „Ázsiai Ferencnek” is nevezik, mivel a társadalmi kérdések iránti elkötelezettségét és a migránsok iránti együttérzését osztotta a néhai pápával. Ellenezte az abortuszhoz való jogot, „egyfajta gyilkosságnak” nevezve azt. Ez az álláspont összhangban van az egyház tágabb álláspontjával, miszerint az élet a fogantatással kezdődik. Az eutanázia ellen is felszólalt.

Egyesek szerint megérett a világ egy afrikai pápára. A három legesélyesebb jelölt tartják számon a ghánai bíborost. A 76 éves bíboros azt nyilatkozta még 2013-ban a BBC-nek, hogy nem vágyik a posztra: „Nem vagyok biztos benne, hogy bárki is vágyik arra, hogy pápa legyen.” Ő volt az első ghánai, akit bíborossá avattak, még 2003-ban, II. János Pál pápa alatt. Tagle bíboroshoz hasonlóan Turkson bíborost is potenciális pápának tartották egy évtizede, amikor Ferenc pápát választották. Sőt, a fogadóirodák már a szavazás előtt őt tették meg favoritnak. Sok más afrikai bíboroshoz hasonlóan ő is konzervatív nézeteket vall. Ugyanakkor ellenezte a meleg kapcsolatok kriminalizálását az afrikai országokban, beleértve szülőhazáját, Ghánát is.

Az esélyesek között szerepel még egy olasz bíboros. A 69 éves bolognai érsek Rómában nőtt fel, és hamar a Sant'Egidio Közösség tagjává vált, amely egy szegényekkel és marginalizáltakkal foglalkozó jótékonysági szervezet. 1990-ben segített közvetíteni Mozambik 15 éves polgárháborújának lezárásában, és részt vett további közvetítési erőfeszítésekben Guatemalában és Burundiban. Miután 2019-ben bíborossá avatták, Ferenc pápa – külügyminisztere, Pietro Parolin előtt – megbízottá választotta Ukrajna teljes körű orosz inváziója után. Kijevbe és Moszkvába utazott, és 19 000, Oroszországba hurcolt ukrán gyermek szabadon bocsátását szorgalmazta. Ő írta egy 2018-as könyv bevezetőjét, amelyben felszólította az egyházat, hogy javítsa kapcsolatát az LMBT-katolikusokkal. Ferenc pápához fűződő közelsége végső soron ellene szólhat a konklávéban.

Mindenki azt találgatja, hogy ki lehet az új pápa. Érdemes azonban arra is gondolni, hogy az előző konklávén Ferenc pápa nem szerepelt a legesélyesebbek között mégis viszonylag gyorsan megválasztották. Sokan sokféle képen próbálnak jóslatokba bocsátkozni, figyelik a fogadóirodákat, a nemzetközi sajtót vagy éppen a szakembereket, de a mesterséges intelligencia sem maradhatott ki a sorból, aki szerint a lehetséges utódok között említik: Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek), Pietro Parolin (Olaszország), Reinhard Marx (Németország) és Erdő Péter (Magyarország) bíborosokat is. A választás eredményét a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fehér füst és a harangok jelzik majd.

A döntést 133 bíboros hozza meg, akik szerdán 16:30-kor kezdik meg konklávéjukat a 15. századi Sixtus-kápolnában. A nyolcvan év alatti bíborosok vitáznak, majd szavaznak a kedvenc jelöltükre, amíg egyetlen név el nem nyeri kétharmaduk támogatását.

A bíborosok legutolsó ülésükön a következő pápa főbb tulajdonságait vázolták, hangsúlyozva, hogy „jelen levő és az emberekhez közeli pápának kell lennie a darabokra szakadt világban”. Kihívásként sorolták fel az új egyházfő számára a „világháború” veszélyét, a hit terjesztését és a teremtett világ védelmét.

A bíborosok hétfőn délelőtt tizedik alkalommal tartottak közös tanácskozást, amelyen a pápaválasztók és a nyolcvanévesnél idősebbek is részt vettek. Százhetvenkilenc bíboros volt jelen, közülük 132 a pápaválasztó. Az ülésen huszonhat felszólalás követte egymást, ezek kánonjogi kérdéseket, az egyház missziós tevékenységét, a papi hivatást, a szegényeket védő Caritas szervezete működését, a család és a gyermekáldás jelentőségét érintette. A bíborosok aggodalmukat fejezték ki az egyház megosztottsága miatt – mondta Matteo Bruni szóvivő.

A pápaválasztók kedd reggeltől költöztek be a Vatikánba: százhúszan a Szent Márta-házban, a többiek az úgynevezett régi Szent Márta-házban kaptak szállást. A szobákat kisorsolták a bíborosok között. A szálláshelyek és a Sixtus-kápolna közötti, mintegy egy kilométeres távolságot a bíborosok autóbusszal teszik meg.

Silvio Screpanti, a vatikáni kormányzóság műszaki szolgáltatásaiért felelős igazgatóhelyettese a sajtónak elmondta, hogy a Sixtus-kápolnába vezető termek, folyosók ajtajait nyolcvan ólompecséttel zárták le, hogy a konklávét semmilyen irányból ne lehessen zavarni.