Az energiarendszerek összeomlása csak a kezdet

Akár a pokoli, 46 fokos hőhullámra is számíthatunk idén nyáron. 2025 áprilisában a spanyol áramszünet döbbentett meg sokakat és Portugália villamosenergia-hálózata, energiarendszere szenvedett súlyos zavarokat, amikor mindössze másodpercek alatt több gigawattnyi áramtermelés esett ki, áramkimaradást okozva az Ibériai-félsziget nagy részén. Bár az esetet nem előzte meg extrém időjárási esemény, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a hirtelen bekövetkező, napon belüli nagy hőmérséklet-ingadozások állhattak az áramszünet hátterében. Így alakulhatnak a klímaváltozás 2025-ös trendjei is. A jelenség ráadásul nemcsak az infrastruktúrát, hanem az emberi egészséget is veszélyezteti – különösen az idősekét.

Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita 2025-ös tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekhez képest jelentősen nőtt a napon belüli hirtelen hőmérséklet-változások gyakorisága.

• A 2005–2024 közötti időszakban évente átlagosan 7 nappal több olyan esetet észleltek, amikor 3 órán belül 5–7 °C-os melegedés történt – ez közel 40 százalékos növekedés az 1971–1990 közötti adatokhoz képest.
• A legnagyobb ugrást áprilisban mérték, de a jelenség különösen gyakori márciusban és októberben is.

Bár a hirtelen lehűlések – például 4–5 °C-os hőmérsékletcsökkenés 3 órán belül – ritkábban fordulnak elő, ezek is súlyos terhelést rónak a szervezetre és az elektromos hálózatokra. A gyors lehűlések különösen március és július között jellemzőek, leginkább a délutáni és esti órákban.

A ScienceDirekt egyik tanulmánya szerint a napon belüli nagy hőmérsékleti ingadozások nagyobb mértékben növelik a halálozási kockázatot, mint az extrém hideg vagy meleg önmagában. A szervezet nehezen alkalmazkodik az ilyen gyors változásokhoz, és az idősek, kisgyermekek vagy szív- és érrendszeri betegséggel élők különösen veszélyeztetettek, hőgutát kaphatnak.

Egy másik nemzetközi kutatás szerint az európai nagyvárosokban az egy napon belüli hőingadozás 4–6 százalékkal növelte a halálozási arányt, különösen a klímaváltozás miatt felgyorsult időjárási kilengések idején.

Az elektromos hálózatokat sem a túlterhelés, sem a hirtelen fogyasztáscsökkenés nem viseli jól. Spanyolországban az áprilisi áramkimaradás során mindössze 5 másodperc alatt 15 gigawattnyi teljesítmény tűnt el a rendszerből – ez az országos kapacitás 60 százalékon volt. A jelenség hatására Portugália és Spanyolország lekapcsolódott az európai hálózatról, és az ellátás órákra leállt.

Érdekesség, hogy az ELTE kutatói szerint a Balaton térsége védettebb, mivel a tó nagy vízfelülete kiegyenlíti a hőmérsékleti szélsőségeket, így ott kisebb a hőingadozás mértéke. Ez viszonylagos védelmet jelenthet az ott élők számára – ám az ország többi része egyre inkább kitett a klímaváltozás ezen kevésbé látványos, de annál alattomosabb hatásának.