Krónika
Hagyományok és locsolkodás
Húsvét szavunk pedig arra utal, hogy vége a böjti szigornak
Húsvéthétfő már nem egyházi ünnep. Jézus Krisztus a kereszthalálát követő harmadnapon feltámadott, megváltott minket, s ezzel az egyházi liturgikus rend legnagyobb ünnepe tegnap le is zárult. A következő nagy ünnep majd pünkösd lesz.
A mai napot a lakoma mellett hagyományosan a locsolkodás uralja, amely szintén világi szokás, semmilyen egyházi hagyománya nincs, mégis az élet evangéliumának szerves részét képezi, hiszen a természet, s ezáltal az élet örök körforgását és megújulását szimbolizálja.
A locsolkodás termékenység-varázsló népszokását az egész országban mindenütt ugyanúgy megtartották. Eszerint a fiú locsoló verset szaval, majd megöntözi a leányt. Nem tudni, hogy mikortól eredeztethető ez a szokás, mindazonáltal Apor Péter 1736-ban a Metamorphosis Transylvaniae című művében már pontosan körbeírta: „úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben”.
Annak ellenére, hogy a vízzel való meghintés minden bizonnyal visszavezethető a pogánykorig, mégis van keresztény jelentése is, hiszen a keresztség felvételére is utal.
Orbán Viktor is közzétett egy rövid húsvéti bejegyzést a közösségi oldalán. Azt írta: „Locsolásért jár egy nyuszi!”
A miniszterelnök korábban a tökéletes húsvéti sonka receptjét is megosztotta követőivel, aminek a titka a sok hagyma és a borókabogyó.
