Akinél gyengébb volt a rendőrállam

„Gyuri nem érezte magát hősnek, de az ötvenhatosok elismerésének örült a legjobban: Voltak, akik azt mondták, egészen lázba jöttek, amikor látták a felvételt, mert olyan volt, mintha tíz percre újraéledne a történelem” – emlékezett Horváth Györgyre a Mi Hazánk Mozgalom politikusa.

Horváth György a Fejér megyei Seregélyesen nőtt fel, ott érte 15 évesen az 1956-os forradalom, amely mély benyomást tett rá.

Végzettsége szerint televízió- és rádióműszerész. 1959-1962 között 26 hónapot szolgált a Magyar Honvédségben mint harckocsizó, itt képezték ki T–34-es tank vezetésére.

1971-ben került szembe végleg a rendszerrel, amikor bátyja, aki a Tolna Megyei TSZ főkönyvelője volt, gyanús körülmények között elhunyt (hivatalosan öngyilkos lett). Ezt követően Horváth már nem rejtette véka alá véleményét, amiért a ’80-as években egy fontos külföldi út előtt bevonták az útlevelét. A rendszerváltást követően belépett több nemzeti radikális mozgalomba is, a ’90-es években.

2006. október 23-án a Deák tér közelében látta, hogy a környék tele van tüntetőkkel, és „igencsak lőnek”.

Az ünnepre kiállított T–34-es tank nyílásáról leverték a lakatot, ő pedig beindította a páncélost.

150 métert megtett vele a tüntetők között, végül demonstratívan megállt a rendőrsorfalnál. Menet közben egy hirdetőtáblát ledöntött, de nem sérült meg senki – idézte fel a 2006. október 23-ai eseménysort Novák Előd.

Az idős férfi gyorsan átterjedő, gyógyíthatatlan daganatos betegségében halt meg – derül ki Novák Előd posztjából.

„A Seregélyes-Szőlőhegyi Temetőben búcsúztatjuk április 16-án, szerdán 17 órakor. Isten nyugosztalja!” – zárta bejegyzését a politikusa.