A jogállamiság győzelmének ünnepe

A köztársasági elnök Az alkotmánybíróságok működésének korszakai – kihívások és válaszok című konferencián kiemelte: a testület nemes céljaihoz méltóan sikeresen őrködik az alkotmányos rend felett, biztosítja az alapvető jogokat, a hatalom végső korlátjaként pedig megóvja a demokratikus jogállamot.

Hozzátette: az Alkotmánybíróság a nemzet Alaptörvényébe írt értékeit képviseli és oltalmazza. Irányt mutat és gátat szab az újabb kihívásokkal szemben, amelyek a technológia robbanásszerű átalakulása következtében szélsőséges ideológiák terjedésével érik a társadalmunkat, jogrendszerünket.

Az Alkotmánybíróság történetét ismertetve Sulyok Tamás kiemelte: a demokratikus jogrendszer kiépítése az Alkotmánybíróság nélkül hazánkban aligha lett volna kivitelezhető és értelmezhető. A rendszerváltás kora a magyar jogtörténet mozgalmas és a magyar nemzet fontos identitástisztázó évei voltak – mutatott rá.

Kiemelte: az Alkotmánybíróság szakmai munkájának fókuszában az első évtizedben az állt, hogy bontsa le a rendszerváltás idején a magyar jogrendben még nagy számban fellelhető alkotmányellenes zárványokat, a jogállamisággal összeférhetetlen, még meglévő jogszabályokat.

Sulyok Tamás hozzátette, tevékenységén keresztül a testület egy további magasztos küldetést is teljesített: elöl járt abban, hogy reprezentálja az ország számára a jogállamiság értékének súlyát és kikezdhetetlenségét.

A köztársasági elnök emlékeztetett: 2011 áprilisában a meglévő országgyűlési felhatalmazás alapján megszületett az új Alaptörvény, amely tiszta keretbe foglalta a nemzet legfőbb értékeit, hitvallását, alkotmányos és nemzeti identitásunk gerincét.

Az Alaptörvény elfogadásával Európa legújabb alkotmánya született meg, védelmének legfőbb szerve pedig az Alkotmánybíróság – mutatott rá Sulyok Tamás.

Hozzátette: az Alaptörvény elfogadásával a hazai Alkotmánybíróság alapjogvédelmi eszköztára jelentősen kibővült.

Az Alkotmánybíróság szervezete tovább erősödött, létszáma 11-ről 15 főre emelkedett, a bírák hivatali idejét 12 évre növelték, és az újraválaszthatóságukat eltörölték. A testület elnökét az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával közvetlenül választja. Mindezek a függetlenség és hatékonyság biztosítékai egyszerre – közölte.

Kiemelte: az Alkotmánybíróság megváltozott alapjogvédelmi potenciálja és az európai jogi kollíziós kérdésekben adott megoldásai a magyar testületet a 2010-es évek végére az Európai Unió mértékadó alkotmánybíróságainak sorába emelte. Olyan nemzeti intézménnyé vált, amely intenzív párbeszédet folytat más tagállami alkotmánybírósági fórumokkal, az Európai Unió Bíróságával.

Az Alkotmánybíróság nemcsak a legmagasabb szintű nemzeti intézmények egyike, de olyan független bírói testület, amely minden tiszteletet és megbecsülést megérdemel – hangsúlyozta a köztársasági elnök.