Krónika

Virágszám Szentistvántelepen

Óvni, gondozni kell a majdnem száz éves cseresznyefasort

Az első világháború után létesült, Budapest határától néhány kilométerre lévő Szentisvántelep egy kilométeres főutcáját 1930 óta cseresznyefasor díszíti, amely virágzáskor egy csodálatos fehér virágalagúthoz hasonlít.

Virágszám Szentistvántelepen
Mennyasszony ruhában pompáznak a cseresznyefák
Fotó: A szerző felvétele

A Budapesthez közeli települést az első világháború után az Akarat Szövetkezet alapította, s az első királyunk nevét kapta. A gondosan megtervezett és kiparcellázott, egy kilométer hosszú, 500 méter széles Szentisvántelep utcáit fákkal ültették be, például a főutcáját cseresznyefákkal, a szélső Zrinyi utcát diófákkal.

A Széchenyi utcai cseresznyefasor
A Széchenyi utcai cseresznyefasor
Fotó: A szerző felvétele

A második világháború után, a szocializmusban nevét túl klerikálisnak tartották, ezért a Budakalászhoz csatolt település neve Budakalász-felső lett. A rendszerváltozás után a HÉV-megállója visszakapta első királyunk nevét.

Virágkoszorúban Szent István szobra a templom kertben
Virágkoszorúban Szent István szobra a templomkertben
Fotó: A szerző felvétele

A száz éves cseresznyefasor ugyan védett, de ennek ellenére néhány „idegen” fát is ültettek a háztulajdonosok az elmúlt évtizedekben. Szerencsére az önkormányzat faültetéssel segíti megvédeni ezt az országban egyedülálló cseresznyefasort, amelyért a lakok is – tisztelet a kivételnek – többet tehetnének, például a fák gondozásával, vagy azzal, hogy az ezer forintos gyümölcsöt leszedik, s nem lepotyogva a járdán taposnak rajta.

A száz éve ültetett utolsó famohikánok egyike, Jaboulay fajta, amely korán érő, ezért gyümölcse nem kukacos
A száz éve ültetett utolsó famohikánok egyike, Jaboulay fajta, amely korán érő, ezért gyümölcse nem kukacos
Fotó: A szerző felvétele

Kapcsolódó írásaink