Krónika
Kleopátra királynő egyetlen fennmaradt kézírása egy görög szó
Egyiptom a maga száraz éghajlatával lehetővé teszi, hogy az ókori kéziratok nagy része kiállja az idő próbáját
Kleopátra királynő kézírásának egyetlen fennmaradt mintája, amelyet egy ókori papiruszon találtak, egy görög szót, a „ginesthoi" (görögül: γίνεσθοι) szót tartalmazza, amely azt jelenti, hogy „történjen meg" vagy „így legyen".
Ez a figyelemre méltó dokumentum egy királyi rendelet, amelyet i. e. 33-ra datálnak. Adómentességet biztosít Publius Canidiusnak, egy Marcus Antoniushoz szorosan kapcsolódó római tisztnek. A papirusz szerint Canidius évente tízezer zsák búzát exportálhatott és ötezer amfora bort hozhatott be adózás nélkül. Ami azonban megragadta a képzeletet, az egy görög utóirat volt, amelyet úgy lehetne fordítani, hogy „tegye úgy". Úgy vélték, hogy Kleopátra kézírása, és az ő közvetlen részvételére utalt.
Figyelemre méltó, hogy ezt a papiruszt két évvel az i. e. 31-ben lezajlott actiumi csata előtt írták alá. Abban a kiemelkedő jelentőségű ütközetben Marcus Antonius és Kleopátra vereséggel nézett szembe Octavianus Augustus római császárral szemben.
Peter van Minnen holland ókortörténet-professzor kijelentette, hogy a dokumentum feltehetően Kleopátra belső feljegyzése volt egy magas rangú tisztviselőnek. Szerinte egy udvari írnok jellegzetes kézírását viseli.
Van Minnen hangsúlyozta továbbá az üzenet személyes jellegét, rámutatva, hogy hiányzik belőle a királynő hivatalos bevezetője. A kézirat kompozíciója lakonikus. A rendelet szövegéből, Kleopátra kézzel írt beleegyezéséből és az egyiptomi Alexandriában történt kézhezvétel dátumából áll.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a papirusz jellegéből adódóan Kleopátra lehetett volna az egyedüli hatóság, aki jóváhagyhatta az ilyen rendeleteket. Magas rangú tisztviselők felismerték a kézírását, amikor sokszorosították és terjesztették a dokumentumokat.
A mai napig ez az egyetlen olyan szöveg, amelyen Kleopátra kézírása szerepelhet. A dokumentum fennmaradása sok tekintetben a puszta szerencsének tulajdonítható. Egyiptom a maga száraz éghajlatával lehetővé teszi, hogy az ókori kéziratok egy része kiállja az idő próbáját.
A történelmi anyagok feltárásának váratlan forrása a múmiák birodalma. A kidobott és töredezett régi papiruszokat egykor értéktelennek tartották. Új rendeltetésre találtak, mivel az újonnan bebalzsamozott múmiák üregeinek kitöltésére használták őket. Az elöregedett szövetek mellett ezek a dokumentumok magukba szívták a felesleges nedvességet, és így akaratlanul is megőrizték a történelmi kincseket.
Ez a különleges rendelet rávilágít Kleopátra szerepére mint birodalma mindennapi kormányzásával mélyen foglalkozó uralkodóéra. Ez csak egy a több ezer szöveg közül, amelyeket valószínűleg ő diktált és valószínűleg személyesen írt alá Egyiptom kormányzása alatt.
Ez a Kleopátra kézírását tartalmazó papirusz ma a berlini Egyiptomi Múzeum és Papiruszgyűjteményben kapott helyet.
