Krónika
Több mint ötszáz bronztárgyból álló leletegyüttest találtak egy lengyel tómederben
Az ásatások során legalább 33 személy csontvázmaradványait tárták fel
Egy lengyel régészeti lelőhelyen ásatásokat végző régészek új bizonyítékokat tártak fel, amelyek összekapcsolják a temetkezési rituálékat a fémlerakásokkal.
Papowo Biskupie egy kiszáradt tónál található Észak-Lengyelországban, ahol az ásatások során bronzkori temetkezéseket tártak fel, amelyek több mint 550 bronztárgyból álló leletegyüttest tartalmaztak.
A temetkezések a Chełmno csoporthoz köthetők, amely a luszti kultúra egyik legészakibb közössége. A chelmóiak Közép-Európában éltek a késő bronzkor és a korai vaskor folyamán, Kr. e. 1200 és iKr. e. 450 között.
A többi luszáti csoporttól eltérően a chelmo csoport kevés példát hagyott hátra a régészeti feljegyzésekben az értéktárak lerakására, ami arra utal, hogy a csoport kevés rituális jelentőséget tulajdonított a fémnek.
Az ásatások során legalább 33 személy csontvázmaradványait tárták fel a Papowo Biskupie tómederben. Az ásatás eredményei, amelyeket most az Antiquity című folyóiratban tettek közzé, több mint 550 bronzlelet, amelyek többnyire nyakra vagy karra húzott ékszerek.
A tanulmány szerint: „A radiokarbonos kormeghatározás arra utal, hogy az emberi maradványok tóba helyezése a fém lerakása előtt történt, ami azt a lehetőséget mutatja, hogy a Chełmno közösség kezdetben a halottait tavakba temette, mielőtt áttért volna a fém vallási lerakására.”
Ezek a felfedezések aláhúzzák az emberi maradványok és fémtárgyak tavakba helyezése közötti lehetséges kapcsolatot a közép-európai késő őskorban.
Jelentős, hogy az emberi maradványok és a fémlerakások korrelációja arra utal, hogy bár a Chełmno csoport kezdetben a rituális gyakorlataikban eltért a szélesebb értelemben vett luszti kultúrától, hitrendszerük végül a régióban uralkodó gyakorlatokhoz igazodott.
