Krónika

Rovarfogó és egzotikus növények napja a szegedi füvészkertben

Az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín- és formaváltozatuk létezik

Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, az érdeklődőknek több ismert és néhány ritkább szárazföldi húsevő fajt és fajtát is bemutatnak, valamint gyakorlati tanácsokat is kaphatnak a növényvilág e különlegességeinek tartásáról és szaporításáról – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Rovarfogó és egzotikus növények napja a szegedi füvészkertben
Rovarfogó és egzotikus növények napja a szegedi füvészkertben
Fotó: Biosphoto via AFP/Stéphane Vitzthum

A növények a Földön mindenhol élnek, még a legkedvezőtlenebb élőhelyeket is benépesítik rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Jó példái ennek a növényvilág ragadozói, a rovarfogó növények. Tápanyagszegény élőhelyeket hódítottak meg, nitrogén- és foszforszükségletük egy részét különböző állatok: apró rovarok, kétéltűek, sőt akár rágcsálók fogságba ejtésével és megemésztésével fedezik. Minden esetben a növények levele módosult csapdává, ám azok az egyes nemzetségek esetében más és más módon lépnek működésbe.

A trópusokon honos kancsókák (Nepenthes) például fákra kúszó, kancsó alakú csapdát fejlesztenek, és a kancsó belsejébe csalogatott rovart enzimeket tartalmazó folyadék emészti meg. A kürtvirágok (Sarracenia) veremcsapdái a talajszinten ülnek, a tölcsérszerűen felnyúló, vadászkürt formájú leveleikkel ragadoznak.

A szó szoros értelmében ragadozó növények a hízókák (Pinguicula) és a harmatfüvek (Drosera), melyek a légypapírhoz hasonló rovarfogó technikát fejlesztettek ki. Leveleik felülete ragacsos váladékot és emésztőenzimeket termelő mirigyszőröket tartalmaz, melyek kíméletlenül foglyul ejtik a kisebb rovarokat.

Mozgásra képes csapdával rendelkezik a vénusz légycsapója (Dionaea muscipula). Levele nyugalmi állapotban olyan, mint egy nyitott könyv, mely azonban villámgyorsan összecsukódik, és csapdába ejti a felületén sétáló rovart, ha ez egymás után több érzékelőszőrt is megérint.

A szegedi egyetemi füvészkert rovarfogó gyűjteményében a legismertebb húsevő növények – a kürtvirágok, kancsókák, vénusz légycsapója, rencék és a harmatfüvek – képviselői testközelből is megfigyelhetők. Vasárnap a látogatóknak néhány igazi ritkaságot is bemutatnak: látható az ausztrál kancsóka (Cephalotus follicularis), a kobraliliom (Darlingtonia californica) és a guyanai napkorsó (Heliamphora nutans) is.

A tematikus napon előadásokon mutatják be a rovarfogó növények különleges életét, a vendégek gyakorlati tanácsokat kaphatnak a húsevő növények otthoni tartásához és szaporításához, és az is kiderül, milyenek az egzotikus gyümölcstermő és dísznövények tartásának lehetőségei Magyarországon. Az érdeklődők mikroszkópon keresztül figyelhetik meg a csapdák felépítését, megtudhatják hol élnek és pontosan milyen életmódot is folytatnak az egyes fajok.

Az egyedi felépítésű növények a kertészek körében is népszerűek, a nemesítésnek köszönhetően számos szín- és formaváltozatuk létezik. Szobai tartásuk kis odafigyeléssel sikeresen megvalósítható. Akik otthonukban szeretnének rovarfogó növényt nevelni, a helyszínen vásárolhatnak ilyet. A vállalkozó szelleműek akár be is rendezhetik saját, a növény számára optimális viszonyokat biztosító floráriumukat, üvegbe zárt minikertjüket, ehhez érdemes magukkal vinniük egy hétdecisnél nagyobb befőttesüveget.

Kapcsolódó írásaink