Szeptemberben akár szabad szemmel is láthatóvá fényesedhet az új üstökös

Az új üstököst a 72 éves japán üstökös- és nóvafelfedező amatőr csillagász, Hideo Nishimura találta a Kakegawa város melletti Gomyo nevű teaültetvényen levő észlelőhelyén (Shizuoka Prefektúra, Japán) 2023. augusztus 12-én. Nishimura egymás mellé szerelt két 200 mm-es f/3-as fix teleobjektívet használt egy-egy Canon EOS 6D DSLR digitális fényképezőgéppel, amelyek egy ekvatoriális óragépes mechanikára vannak felszerelve. A kereséshez egy égterületről 3 darab, egyenként 30 másodperces expozíciós idejű felvételt készített. Az augusztus 12,78 UT-kor készített képeken egy 5 ívperc átmérőjű, a csillagos égi háttér előtt elmozduló, mintegy 11 magnitúdó látszó fényességű ködpamacsot talált az Ikrek (Gemini) csillagképben, ami augusztusban hajnalban látható.

Az üstökös felfedezése is mutatja, hogy a mai nagy teleszkópok és égboltfelmérő programok mellett is van helyük az amatőr csillagászok felfedezéseinek, Nishimura már 2021-ben is talált egy kométát ezzel a felszereléssel.

Mivel a felfedezésekori 11 magnitúdós látszó fényesség nagynak számít a mai kisebb távcsövek számára, ezért sok amatőr csillagász megfigyelte és megerősítette a felfedezést a Japán Nemzeti Obszervatórium bejelentése után. Maga Nishimura utólag, a felfedezés előtti éjszakán készített felvételein is megtalálta az üstököst. A sok megfigyelés gyorsan lehetővé tette az égitest pályájának meghatározását, ami megerősítette, hogy egy korábban ismeretlen üstökösről van szó. A kométa a C/2023 P1 (Nishimura) hivatalos elnevezést kapta.

Érdekesség, hogy a látványos Hale–Bopp üstökös első felfedezője, Alan Hale (Cloudcroft, Új-Mexikó, USA) egy 41 cm-es Newton-távcsővel vizuálisan augusztus 15,45 világidőkor már 10,2 magnitúdó látszó fényességet becsült, míg augusztus 19-én hajnalban már 8,5-9 magnitúdó körüli becslések készültek. Az üstökös tehát igen gyorsan fényesedik.

A felfedezés után készült számos digitális megfigyelés közül egy Arizonában készült felvételt mutatunk be alább, amelyet Mike Olason amatőr csillagász készített egy 66 mm-es f/6,1-es lencsés távcsővel és CCD-vel.

Az üstökös a lehetséges szabad szemes láthatósága idején előbb a hajnali, később viszont már az esti és hajnali szürkületben is megfigyelhető lesz. Ugyanis az őszi napéjegyenlőség felé közeledő Nap is pont a Virgo csillagképben tartózkodik, és a tőle északra látszó üstökös így este és reggel is látható lehet. Azonban most augusztus végén – szeptember elején kis távcsövekkel még mindenképpen a hajnali égbolton kell keresni.

Az üstökös a Földhöz legközelebb szeptember 13-án lesz, de ekkor is hatalmas távolság, 127,5 millió km (0,852 CSE) fogja elválasztani bolygónktól.