Zöld jelzést kapott a BKK közlekedésbiztonsági stratégiája

Az elmúlt 10 évben csaknem 500-an haltak meg Budapest útjain. A fővárosban a közúti közlekedés veszélyesebb, mint a hasonló méretű nagyvárosokban: arányaiban ötször annyian halnak meg a közlekedésben, mint Bécsben.

A BKK ezért megalkotta Budapest Közlekedésbiztonsági stratégiáját, amelynek célja – az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összhangban –, hogy 2030-ig megfelezze, 2050-ig pedig nullára csökkentse a halálos közúti balesetek számát a fővárosban.

„Az elmúlt tíz esztendőben az áldozatok több mint fele a legvédtelenebb úthasználók közül került ki, és a sérüléssel járó esetek kilencven százalékát járművezetők okozták – mondta el videóüzenetében Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója még május 11-én, a közlekedési kultúra napján. – A BKK és a Fővárosi Önkormányzat vezetése konkrét lépéseket tesz a közlekedés veszélyeinek csökkentéséért és a »Vision Zero« megvalósításáért, hiszen az egyetlen elfogadható szám a halálos kimenetelű közúti események tekintetében a nulla. Budapest közlekedési biztonsága, kultúrája közös ügyünk; mindannyiunk együttműködésére szükség van ahhoz, hogy elérhessük céljainkat.”

A BKK a kitűzött célokkal összhangban idén áprilisra elkészítette a kKözlekedésbiztonsági stratégiát, ami tartalmazza az eddigi tapasztalatokat, a szakmai elvárásokat és a sikeres nemzetközi mintákat is. A Fővárosi Közgyűlés szerdai kedvező döntésének köszönhetően elkezdődhet a stratégiához kapcsolódó cselekvési terv kidolgozása, valamint az intézkedési csomag teljes körű megvalósítása.

A stratégia olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeken keresztül a közlekedés legfontosabb tényezői – az emberek, a járművek és az infrastruktúra – együttműködésén keresztül mérsékelhetők a közúti veszélyek. Ennek alapja többek között, hogy

• 300 eszközből álló, éjjel–nappal működő sebességmérő hálózat épüljön ki Budapest-szerte;

• a budapesti út- és utcahálózaton mindenhol a funkcióhoz igazodó sebességhatárokat állapítsanak meg, azaz csökkenjenek a sebességhatárok a belvárosban, és duplájára nőjön a 30-as zónával vagy a lakó-pihenő övezetekkel védett lakóterületek mérete;

• megvalósuljon a gyalogátkelő-megújítási program;

• a megosztott rollerek a fővárosban csak egységes, digitális sebességkorlátozással közlekedhessenek (legfeljebb 25 kilométeres óránkénti sebességgel);

• a jelentős holttérrel rendelkező nagy méretű járműveket, a fővárosi tulajdonban lévő buszokat és teherautókat a legmodernebb biztonsági felszerelésekkel lássák el, valamint

• oktatási és szemléletformáló programok induljanak felnőtteknek és gyermekeknek.

A közlekedésbiztonsági stratégia elkészültét hosszas előkészítő munka és egyeztetés előzte meg.

„A stratégia előkészítésekor a budapestiek, a releváns szakmai szervezetek mellett minden kerület önkormányzatával is egyeztettünk, figyelembe vettük a véleményüket – nyilatkozta Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója. – Az elfogadott stratégia részét képező közúthálózati és kerékpáros-úthálózati terv készítése során minden kerület önkormányzatával sikerült közös nevezőre jutnunk. Ezért biztos vagyok abban, hogy amikor majd a hálózati tervek alapján elindul a konkrét útszakaszok tervezése és megvalósítása, akkor a műszaki megoldásokban is sikerül megegyeznünk, mivel a célunk közös!”