Ha a terminátorral is számolunk, akár sokkal több lakható bolygó is lehet a világegyetemben, mint gondoltuk

„A szóban forgó bolygókon van egy állandó nappali és egy állandó éjszakai oldal” – mondta Ana Lobo (UCI), a The Astrophysical Journal című lapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Azt is hozzátette, hogy elég gyakoriak az ilyen bolygók, mivel azon csillagok körül keringenek, amelyek az égbolton látható csillagok 70 százalékát teszik ki – az úgynevezett M színképtípusú törpék körül, amelyek halványabbak a Napnál – írta meg a csillagaszat.hu.

A terminátor az a választóvonal, amely egy égitest nappali és éjszaka oldala között fut. Ebben a sávban elképzelhető, hogy éppen megfelelő, se nem túl magas, se nem túl alacsony a hőmérséklet.

„Egy olyan ideális bolygóra van szükségünk, amelyen megfelelő a hőmérséklet ahhoz, hogy a víz folyékony állapotban megmaradjon” – mondta Lobo. Jelenlegi ismereteink szerint a folyékony víz elengedhetetlen feltétele az életnek. Az ilyen bolygók sötét oldalán az örökké tartó éjszaka olyan alacsony hőmérsékletet eredményez, hogy a víz jéggé fagy. A csillag felé néző oldalon azonban túl magas a hőmérséklet ahhoz, hogy a víz folyékony állapotban megmaradjon a felszínen.

„Ez egy olyan bolygó, ahol a nappali oldalon perzselő forróság lehet, teljesen lakhatatlan módon, az éjszakai oldalon pedig a fagy uralkodik, esetleg még jég is borítja. A sötét oldalon nagy gleccserek is lehetnek” – mondta a kutató.

Ana Lobo és munkatársa, Aomawa Shields egy olyan szoftverrel modellezte ezeknek a bolygóknak az éghajlatát, amelyet a Föld éghajlatának modellezésére használnak – pár kisebb változtatással, például a bolygó forgási sebességének csökkentésével.

Úgy gondolják, hogy most először sikerült bemutatniuk, hogy ezeknek a bolygóknak a terminátor sávjában fennmaradhat az életre alkalmas éghajlat. A kutatók korábban inkább óceánnal borított exobolygókat tanulmányoztak az élet lehetőségeit kutatva. De most, hogy kiderült, a terminátor sáv az élet menedéke is lehet, több lehetőségünk van arra, hogy az életre alkalmas bolygókat találjunk.

„Igyekszünk felhívni a figyelmet a vízzel kevésbé ellátott bolygókra, amelyeken annak ellenére, hogy nincsenek kiterjedt óceánjaik, lehetnek tavaik vagy más kisebb, folyékony vizet tartalmazó területeik, és ezek valójában nagyon ígéretesek” – mondta Lobo.

A kutató elmondása szerint a felfedezés egyik kulcsa az volt, hogy pontosan meghatározzák, milyen tulajdonságokkal bíró terminátor zóna lehet képes fenntartani a folyékony vizet. Ha a bolygót nagyrészt víz borítja, akkor a csillag felé néző víztömeg nagy valószínűséggel elpárolog, és vastag gőzréteg veszi körbe az egész bolygót. De ha van elég szárazföld, ez a jelenség nem következik be.

„Ana megmutatta, hogy ha sok szárazföld van a bolygón, az általunk „terminátor-lakhatóságnak” nevezett forgatókönyv sokkal könnyebben megvalósulhat.” – mondta Shields. „A csapatunk által feltárt új és egzotikus lakhatósági feltételek már többé nem a tudományos fantasztikum részei – Ana bemutatta, hogy bizonyos éghajlati jellemzők stabilak lehetnek.”

Annak felismerése, hogy ezekben a sávokban megmaradhat az élet azt is jelenti, hogy a csillagászoknak új módszereket kell kidolgozniuk az élet keresésére, mert az életformák létezésére utaló jelek talán csak a bolygó légkörének bizonyos részein detektálhatók.

Az új eredmények segíthetnek majd azoknak a csillagászoknak, akik a James Webb-űrtávcsőhöz és a NASA jelenleg fejlesztés alatt álló Large Ultraviolet Optical Infrared Surveyor (LUVOIR) távcsövéhez hasonló műszerekkel keresik a földönkívüli életre alkalmas planétákat – olvasható a portálon.

„Ezeknek az egzotikus éghajlati jellemzőknek a vizsgálata a jövőben elő fogja segíteni a lakható bolygók azonosítását” – mondta Lobo.