Ami nekünk halálos, az a bőregérnek smafu

A denevérek több tucat rendkívül ronda lefolyású és nem mellékesen számunkra halálos vírussal élnek együtt, így a tudósok vélhetően joggal gondolják, hogy ezek tanulmányozása segíthet megállítani a járványokat. Mint a világ egyik legrangosabb folyóiratában, a Nature-ben olvasható rendkívül érdekes összeállításban megjegyzik, a Covid–19 megjelenése óta folyamatosan gyarapszik a denevérekről szóló megbeszélések és konferenciák, illetve az azokon résztvevő tudósok száma.

A kutatók számára a legérdekesebb és -izgalmasabb kérdés a denevérek immunrendszere. Egészen pontosan azon képességük, hogy „simán” elviselik az emberekre és más emlősökre halálos kórságokat, legyen az Ebola, Nipah vagy a súlyos akut légúti szindróma, ismertebb nevén SARS. Bár a bőregerek immunitása kevéssé ismert, következményei egyértelműnek tűnnek – jelesül sokak szerint ők lehetnek a különféle katasztrofális víruskitörések forrásai.

Ugyanakkor komoly nehézséget jelent, hogy a ma világszerte ismert mintegy másfélezer faj közül eddig csak maroknyit sikerült laboratóriumokban tenyészteni. És utóbbi feladat sem egyszerű, pláne gyors, hiszen hosszabb a terhességük és kevesebb az utódjuk, mint a szabványos kísérleti egereknek. A vadon élő példányok csapdázása jelentős logisztikai és biztonsági kihívásokkal jár, és a sejtjeik köztudottan nehezen szaporíthatók.

A lap megjegyzi, az Egyesült Államokban tavaly rendezett, témához kapcsolódó szimpóziumon harminc százalékkal többen vettek részt mint a járvány előttieken. Külön hangsúlyozzák, hogy a finanszírozók már a pandémia alatt megnyitották a pénzcsapokat, így kellő forrás áll rendelkezésre a denevérek és a fertőző betegségek tanulmányozására. Így 2021-ben például mind Kína, mind az Egyesült Államok külön finanszírozási keretet jelentett be e célra