Krónika
A hús-, tej- és rizstermelés miatt bukhatjuk a 1,5 fokos klímacélt
A húsipar kibocsátásának túlnyomó részéért a szarvasmarhák tehetők felelőssé, akik metángázt termelnek
A jelentés szerint, ha nem változtatunk az élelmezési rendszer jelenlegi módszerein, a század végére minimum 0,7 Celsius-fokos emelkedésre számíthatunk csak ezen ágazat kibocsátásainak hatására. Mivel a jelenlegi emelkedés túllépte az 1 Celsius-fokot, ezzel már bőven túl is lépnénk a 1,5 Celsius-fokos klímacélt – írta meg a prove.hu.
A sokat emlegetett szén-dioxid-emelkedésért, mint tudjuk, leginkább a fosszilis tüzelőanyagok felelősek. A másik főbűnös üvegházhatású gáz, a metán – amelynek melegítő hatása újabb kutatások szerint az eddig gondoltnál valószínűleg jóval magasabb – kibocsátásának oka azonban leginkább az élelmiszeriparban keresendő.
Ezen az ágazaton belül is néhány élelmiszerre szűkíthető a felelősség: az élelmiszeriparból a légkörbe kerülő metán 75 százalékáért ugyanis a hús- és tejtermelés, valamint a rizstermesztés felelős – mutatta ki a tanulmány. Az eredmények szerint az élelmiszerek összkibocsátásának több mint felét az előbbi, 19 százalékát pedig az utóbbi adja.
Mindenképpen változásra van szükség
Ennek oka igen egyszerű: a húsipar kibocsátásának túlnyomó részéért a szarvasmarhák tehetők felelőssé, akik bélfermentációs folyamataik során metángázt termelnek. A rizsnél pedig a termesztési módszerről van szó, a földeket ugyanis általában elárasztják, ami tökéletes körülményeket biztosít olyan baktériumoknak, amelyek életfolyamataikkal metánkibocsátást okoznak.
Ez az új tanulmány egy az utóbbi években megjelentek sorában, amelyek sürgetik az állattenyésztésből származó metánkibocsátás csökkentését: egy tavalyi jelentés szerint például az ebből az iparágból származó kibocsátás akár 90 százalékkal magasabb lehet, mint azt eddig gondoltuk.
Az élelmezési rendszer fenntarthatóvá tétele, az állati eredetű ételek fogyasztásának csökkentése elengedhetetlen szereppel bír az emberiség jövőjében: az ENSZ egy jelentése szerint például a szárazság elleni harcban is.
Míg a szén-dioxid-csökkentés hatalmas infrastrukturális, logisztikai és ipari változásokat igényel, amelyek bizonyára évtizedekbe fognak telni, a metánkibocsátás csökkentése ehhez képest könnyebben megoldható.
A tanulmány szerzői szerint néhány konkrét intézkedéssel az élelmiszeripar metánkibocsátása miatti hőmérséklet-növekedés 55 százalékkal csökkenthető lenne: a magas jövedelmű országoknak csökkenteniük kellene a húsfogyasztásukat, redukálniuk kellene a haszonállatok és a trágyájuk miatti kibocsátásokat, valamint az élelmiszeriparnak megújuló energiahasználatra kellene átállnia.
Természetesen az élelmiszeripar megváltoztatása nem fog egyik napról a másikra menni, szükséges hozzá rengeteg technológiai változás, a mezőgazdasági támogatási rendszer teljes reformálása, az igazságos átmenetet biztosító átképzések és egyéb intézkedések is – olvasható a portálon.