Krónika
Doggerlandi rejtély: titokzatos tenger alatti civilizációra utaló nyomokat fedeztek fel
A mágneses mezők jelenthetik a kulcsot az eltemetett civilizációk megértéséhez
A Bradfordi Egyetem új tanulmánya bizonyítja, hogy a mágneses mezők jelenthetik a kulcsot az eltemetett civilizációk megértéséhez.
Az északi-tengeri szélerőműparkok elterjedésével a kutatók együttműködésbe kezdtek a fejlesztőkkel, hogy feltárják a brit sziget és Dánia között félúton lévő (ma már tengerrel borított terület) Doggerland titkait – számolt be az intézmény híroldala.
Ben Urmston, az egyetem kutatója a közlemény szerint a magnetometria adatait elemezve a mágneses mező olyan anomáliait keresi, amelyek régészeti jellegzetességek jelenlétére utalhatnak, anélkül, hogy ásatásokra lenne szükség.
„A mágneses mezőben észlelhető kis változások jelezhetik a tájban bekövetkezett változásokat, például tőzegképző területeket és üledékeket, vagy ahol erózió történt, például folyócsatornákban”
– idézte az Interesting Engineering.
„Mivel az általunk vizsgált terület korábban a tengerszint felett volt, van egy kis esély arra, hogy ez az elemzés akár vadászó-gyűjtögető tevékenységre utaló bizonyítékokat is felfedezhet. Ez lenne a csúcs. Lehet, hogy middenek, azaz állati csontokból, puhatestűhéjakból és más biológiai anyagokból álló szemétdombok jelenlétét is felfedezzük, amelyek sokat elárulhatnak arról, hogyan éltek az emberek”
– tette hozzá.
Doggerland egy olyan földdarab volt, amely összekötötte a kontinentális Európát Nagy-Britanniával, de ma már az Északi-tenger borítja. Az i. e. 6500–6200 körül bekövetkezett tengerszint-emelkedés miatt került víz alá. Az elárasztott terület neve Dogger Littoral.
Az utolsó jégkorszak vége felé, a globális felmelegedés következtében Doggerland, amely a késő paleolitikum és a mezolitikum (i. e. 20000-től 4000 körülig) időszakában nyersanyagokban az egyik leggazdagabb és ökológiailag dinamikus régió volt, a víz alá került.
Vince Gaffney professzor, a projekt akadémiai vezetője a következőket elmondta az egyetem híroldalán:
„Az Északi-tenger alatti tájak felfedezése a régészet egyik utolsó nagy kihívása. Ennek elérése még sürgetőbbé válik, mert az Északi-tengeren a megújulóenergia-ipar gyorsan fejlődik. A tengeri szélenergia-termelés növekedése példátlan az éghajlatváltozás leküzdése érdekében, amelynek élén éppen az Egyesült Királyság van, mert elkötelezte magát, hogy 2050-re eléri zéró nettó kibocsátást. Ez persze gyorsan szűkíti a régészeti feltárások lehetőségeit, ezért van szükség olyan módszerekre, amilyennel most a Bradfordi Egyetem kutatói előálltak."
