A őslakosok meghatározó szerepet játszanak a brazíliai atlanti-parti esőerdők védelmében

Brazília atlanti-óceáni partjai mentén, de főleg az ország délkeleti régiójában elterülő erdő – a Mata Atlantica – azon részein, ahol törvényes területi jogokkal rendelkező őslakos közösségek élnek, számottevően csökkent az erdőirtás, s ezzel együtt javult az erdővel borított területek állapota. Ezek az eredmények már ismertek voltak Amazónia észak-nyugati régiójában, most azonban Brazília déli részével kapcsolatban is hasonló eredményekre jutottak.

A kutatók az atlanti esőerdő 129, őslakosok által lakott területét vizsgálták, összehasonlítva azokat a területeket, ahol az őslakosoknak van törvényes földjoga, azokkal a területekkel, ahol nincsen.

A fajokban rendkívül gazdag atlanti esőerdő az egyik legveszélyeztetettebb a világon. Hajdan a Mata Atlantica Brazília teljes keleti partvidékét beborította, töredékei ma Brazília 17 tagállamában találhatók, még a Rio de Janeiró-i Tijuca Nemzeti Park is az atlanti esőerdőhöz tartozik.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy 2021-ben készült tanulmánya rámutatott, hogy az őslakosok „az erdők legjobb őrei” az erdőirtás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A latin-amerikai őslakos közösségek fejlesztési alapjával (FILAC) közösen készült tanulmány szerint az Amazonas brazíliai, bolíviai és kolumbiai térségében az őslakosok által lakott területeken 2000 és 2012 között legfeljebb harmadakkora volt az erdőirtás aránya, mint a hasonló ökológiai adottságokkal rendelkező területeken.