Csaknem hetven újságírót öltek meg idén munka közben világszerte

Ez emelkedést jelent a tavalyi évhez képest, amikor 47-en haltak meg, és a legmagasabb 2018 óta, amikor 95 újságíró és médiamunkás halt meg „célzott gyilkosságok, bombatámadások vagy kereszttűz” következtében. Idén Ukrajna volt a legveszélyesebb hely az újságírók számára, ott 12 haláleset történt a háború alatt − írta meg a The Washington Post.

Az újságírók meggyilkolásának megugrása komoly aggodalomra ad okot, és újabb ébresztő a kormányok számára − mondta Anthony Bellanger, az IFJ főtitkára közleményében, aki az újságírást a demokrácia fontos pillérének nevezte.

Az elhunytak között van Brent Renaud díjnyertes amerikai újságíró, akit márciusban Kijev közelében lőttek le tudósítás közben. Olekszandra „Szása” Kuvsinova, egy 24 éves fiatal nő, aki Ukrajnában dolgozott fixerként), ami az újságírás egyik legveszélyesebb munkaköre, Pierre Zakrzewskivel, a Fox News operatőrével együtt halt meg, amikor járművükre tüzet nyitottak.

Az Egyesült Államokban Jeff Germant, a Las Vegas Review-Journal oknyomozó újságíróját szeptemberben holtan találták otthonában, feltehetően halálra késelték. Kollégái helyszíni oknyomozói munkát végeztek, hogy segítsenek a hatóságoknak megtalálni a feltételezett gyilkost.

Ciszjordániában májusban lelőtték Shireen Abu Akleht, az Al Jazeera veterán tudósítóját, aki nagy fehér betűkkel ellátott, „PRESS”-feliratú sisakot és védőmellényt viselt.

Mexikóban, ami az egyik legveszélyesebb ország a média számára, idén legalább 11 újságírót öltek meg. Köztük volt Sheila Johana García Olivera és Yesenia Mollinedo Falconi, akiket egy kisbolt előtt lőttek le egy autóban. Mollinedo Falconi testvére azt mondta, hogy a nő fenyegetéseket kapott a munkája miatt.

A csoport szerint világszerte legalább 375 újságíró és médiamunkás van rács mögött. Ez a szám új csúcsot jelent azóta, hogy az IFJ két évvel ezelőtt elkezdte közzétenni a bebörtönzött újságírók listáját. A lista élén Kína és Hongkong áll, ahol legalább 84 médiamunkást tartanak fogva, míg a második helyen Mianmar van 64, a harmadikon pedig Törökország 51 újságíróval.

Ezek a számok komorak, és komoly kétségeket ébresztenek a kormányok politikai akaratával kapcsolatban, illetve azzal, hogy milyen mértékben foglalkoznak a médiaszabadságot fenyegető, ilyen súlyos veszélyekkel − tette hozzá Bellanger.