Híres középkori svájci lovag kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben Dávid sírjánál

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a jeruzsálemi óváros középkori falain kívülre került Sion-hegyen, Dávid király hagyomány szerinti sírhelyénél bukkantak a középkori „graffitire”: a lovag 1466-os jeruzsálemi zarándoklatakor véste kőbe nevét és családi címerét.

Az IAA programot indított a jeruzsálemi kövekbe vésett ősi zarándokfeliratok feltérképezésére, amelynek során eddig több mint 40, keresztény és muszlim zarándokok emlékét hordozó, több nyelven írt „graffitit” fedeztek fel.

A munkálatokat vezető Michael Chernin és Saj Halevi a lapnak elmondta, hogy a középkornak ebben a szakaszában Izrael földjét a mamelukok ellenőrizték, és a Dávid király sírjának tekintett hely melletti épületegyüttes a ferences rend szerzeteseihez tartozott.

Az épület nyugati zarándokok kolostoraként és szálláshelyeként szolgált, és a lakók nyomot hagytak a falakon. A korszerű technológiai módszerek – főként a multispektrumos fényképezés – az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszok használatával olvashatóvá teszik az ősi, elhalványult és megrongálódott feliratokat.

Adrian von Bubenbergre Svájcban nemzeti hősként tekintenek, mert jelentős szerepet játszott az Európa-szerte végrehajtott katonai hódításokban, különösen a 15. századi burgundi háborúk fontos morati csatájában.

Az 1424-ben született Bubenberg 1466-ban zarándoklatra utazott Jeruzsálembe, és ezután a Szent Sír Lovagjának nevezték ki. 1479-ben halt meg, és Bern székesegyházában temették el, miután három ciklusban is a város élén állt.

Von Bubenberg emlékét szobor őrzi Bern központjában, és országszerte számos utcát neveztek el róla.