75 éves a londoni olimpiára utazó magyar csapat finanszírozója, a totó

1947. október 19-én vezették be – Európában hetedikként – a totót Magyarországon. A hazánkban ekkor még ismeretlen és a lóversennyel szemben „embersportfogadásnak” hívott játék előkészítése szinte csak néhány hetet vett igénybe. Egy rövid piackutatást követően 1947 augusztusában a minisztertanács már el is fogadta azt a rendeletet, miszerint embersportversenyekkel kapcsolatos esélyfogadást, úgynevezett tippversenyt kizárólagosan az államkincstár rendezhet, majd 1947. október 2-án az embersport esélyfogadás intéző bizottsága jóváhagyta a tippelés lebonyolítását meghatározó szabályzatot. Alig 17 nap múlva el is indulhatott hódító útjára a Totó.

Az országot ellepték a totót népszerűsítő plakátok, amelyek az olimpiai karikákkal és egy klasszikus diszkoszvető figurájával buzdítottak a játék kipróbálására. A játékosok első tippjeiket az 1947. október 19-én, vasárnap megrendezett mérkőzésekre tehették meg, olyan meccsekre, mint például az Újpest–Ferencváros, a Kispest–Vasas, az Erzsébeti MTK–MTK, a Csepel–SZAC Barátság találkozók. A legelső fordulóra 20 882 darab alapjáték érkezett. A sportfogadás kezdetben Budapesten kívül csak 7 vidéki városban: Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szegeden, Szolnokon és Szombathelyen volt elérhető a helyi postahivatalokban.

Az olimpiai részvételhez szükséges anyagi forrást jórészt a totó teremtette meg, amelynek nyereségét közvetlenül a magyar sport támogatására fordították. Az 1948-as londoni játékokon az addigi olimpiákon maximálisan elért 16 éremnél 12-vel szereztek többet sportolóink. Összesen tíz olimpiai aranyéremmel gazdagodott a magyar sport.

A totó bevezetésekor a szelvény egyhasábos volt, azaz az egy szelvényen szereplő 12 főmérkőzésre és 4 tartalékmérkőzésre mérkőzésenként csak egy tippet lehetett tenni. Mindez 3 forint 30 fillérbe került. Nyereményt ekkor a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek, viszont 12 találatos szelvény hiányában a 9-essel is pénzhez lehetett jutni. A labdarúgás nyári uborkaszezonjában alkalmanként tárgynyeremény-sorsolásokra került sor.

1949-ben bevezették a kollektív szelvényt, amelynek segítségével a fogadási események akár mindhárom (1 – hazai győzelem, 2 – vendéggyőzelem, X – döntetlen) kimenetelére is fogadhattak az érdeklődők.

1952-ben elindult az önálló góltotófogadás. A 2 forint 50 fillér árú góltotószelvényt az első alkalommal az augusztus 30–31-i fordulóra lehetett megjátszani. A szelvény két fő- és egy tartalékmérkőzés végeredményére, valamint az első félidejére külön kínált fogadási lehetőséget. Az első szelvényen NB I-es mérkőzések (a Vasas – Kinizsi, a Szegedi Honvéd – Diósgyőri Vasas, a Pécsi Lokomotív – Győri vasas) góljainak darabszámára lehetett megtenni a téteket.

1953. november 25-én a magyar labdarúgás a korszak legnagyobb sportszenzációjával hívta fel magára a figyelmet: az Aranycsapat otthonukban győzte le Anglia legjobbjait 6:3-ra. A magyar totó iránti érdeklődés az angol–magyar mérkőzés után csaknem megduplázódott. A korábbi három évben a heti szelvényforgalom átlagosan 150 000 darab körüli volt, abban az évben már a 23. játékhéten átlépte a 200 000-es határt, és tovább növekedett.

1954-ben a 19. és 20. játékhét fogadói között tétjeik arányában 200-200 jegyet sorsoltak ki a magyar–angol labdarúgó-mérkőzésre. Az akció a totó forgalmát és népszerűségét tovább növelte. A mérkőzés – amelyet a közvetítéseknek köszönhetően 16 országból követhették figyelemmel – 3:0-ás félidő után 7:1-gyel végződött a magyarok javára.

Az évek óta sikeres négyhasábos szelvények mellett 1955-ben a 45. héten bevezették a totó hathasábos szelvényeit, amelyeket 9 forint 90 fillérért lehetett megvásárolni. A kínálat bővülése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fogadói kedv olyan mértékig fokozódott, hogy már az 50. héten 1 403 928 szelvény érkezett be. Ez a totó akkori, nyolcéves történetében a legnagyobb heti szelvényszámot jelentette. 1956. október 14-én pedig megérkezett a Totó 12-es időszakának legnagyobb főnyereménye, 648 789 forint.

1964-ben megújult az akkor már 17 éves játék. Márciustól a ma is érvényben lévő 13+1-es szerkezetűvé alakították át: a heti szelvényen 13 főmérkőzés mellett 3 tartalék szerepel.

1993 novemberében elindul a gépesített lottó-totó értékesítés, ezzel együtt a góltotó is, 3 évvel később pedig már csak gépi fogadások voltak köthetőek. 2011-től már nem csak hétvégén lehet totózni, illetve lehetőség van kombinációs játékra is.

További érdekességek: 2013-ban volt a legtöbb telitalálat, illetve ebben az évben fizették ki a legnagyobb nyeremény is. Előbbi 1167 darab hibátlan szelvényt jelent, míg utóbbi 57 145 865 forintot hozott a szerencsés játékosnak.