Gulyás: Az orosz birodalmi terjeszkedés független volt a rendszerektől és államformáktól

Gulyás Gergely a Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című könyvének bemutatójára szervezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette, jelenleg az európai politikát annak a kérdésnek a megválaszolása határozza meg, hogy meddig terjednek ezek a birodalmi ambíciók.

Megjegyezte: a kérdésre a balti államok és Magyarország más választ adnak. Előbbiek úgy gondolják, ha Ukrajna veszít, akkor Lengyelország következik, és ezért a lengyelek például azt gondolják, ha már úgyis háborúzni kell az oroszokkal, akkor azt jobb Ukrajnában megvívni. Mi pedig azt mondjuk, semmiféleképpen sem szabad a NATO-nak hagynia magát beleprovokálni ebbe a háborúba, és a részesévé válni – tette hozzá, rámutatva: ha sikerül a háborúból kimaradni, akkor a NATO-tagállamokra nem jelent veszélyt a mai Oroszország.

Ez nem változtat azon, hogy egy elhúzódó és Európára nézve már csak a saját szerencsétlen reakcióink miatt is rendkívüli veszélyt jelentő, és nehéz gazdasági időszakot hozó konfliktussal van dolgunk – fogalmazott Gulyás Gergely.

A miniszter emlékeztetett rá: a rendszerváltozás után egyetértés volt és van abban, hogy a magyar nemzetbiztonsági stratégia szempontjából kulcsfontosságú és előnyös, hogy Oroszország és Magyarország között van egy ország. A miniszter szerint egyetértés volt abban is, hogy az Ukrajna területén élő magyar kisebbségnek biztosítani kell az alapvető emberi jogokat, így a kisebbségi jogokat is, de ezt Ukrajna soha nem tette meg megfelelő formában, ráadásul a helyzet az elmúlt években az oktatási törvény módosításával romlott is. Ukrajna a nemzetiségeknek rossz gazdája volt, még akkor is, ha a nemzetiségi jogokkal szembeni politika kiváltó oka az orosz kisebbség volt – mondta.

Gulyás Gergely szerint olyan helyzetbe került a megtámadó Oroszország és a megtámadott Ukrajna, amiből nagyon nehéz kiutat találni, és gyorsan nem is lehet. Hozzátette: a legsúlyosabb problémák megoldásához az kellene, hogy béke legyen, de „a béke esélyei rosszak”. Úgy vélte, Oroszországnak „annyi az előnye”, hogy maguk tudják megmondani, mi a győzelem, és „szinte bármikor győzelmet tudnak hirdetni”.

A miniszter kifejtette: az Oroszországgal szembeni szankciós politika jelenleg nem váltotta be a reményeket, sőt „hihetetlen bevételt hozott” Oroszországnak és ezzel segítette az agresszort. Jelezte: hosszú távon ez nem biztos, hogy így marad, mert egyfajta átrendeződéshez vezet, Oroszországot „Ázsia felé löki”, Európáról pedig gazdasági értelemben leválasztja Oroszországot.

Megjegyezte: miután Nyugat-Európa 1990 után úgy gondolta, nincs akadálya az oroszokkal való gazdasági együttműködésnek, „nem végezte el a házi feladatát”, hogy diverzifikálja a nyersanyagforrásait. Mint mondta, nem az a hiba, hogy Oroszországtól vásárolta Európa az energiát, hanem az, hogy annak ma sincs alternatívája. Kiemelte: ugyanakkor egy másik egyoldalú függőség létrejötte sem előnyös. Jelezte, Magyarország megtette az indokolt lépéseket a diverzifikáció érdekében.

Gulyás Gergely európai érdeknek nevezte, hogy a kereskedelmi kapcsolatok mielőbb helyreálljanak Oroszországgal, legalább az energetika területén.

A miniszter a beszélgetésen hiányolta a nyugati világ és az Európai Unió politikai érdekérvényesítő képességét. Mint mondta, a nyugati világ és annak vezetője, az Amerikai Egyesült Államok csak az EU-t és néhány Amerika-barát országot tudott maga mellé állítani, a világ nagy része azonban nem foglalt állást Oroszország ellen.

Kiemelte: Magyarország a háború megindítását jogilag az Egyesült Államokkal azonosan ítéli meg, elítéli az agressziót. De ebből még nem feltétlenül következik, hogy ugyanolyan szankciókat kell hoznunk, hiszen mások az érdekeink. Ha ezt elhibázzuk, akkor azzal Oroszországnak nyújtunk segítséget, és ma ez történik – mondta.

A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötet az orosz-birodalmi nagyhatalmi gondolkodásmód és politika összefüggéseiről szól, amelyből a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború kipattanásának miértjeiről és az idáig vezetett útról is olvashat az érdeklődő.

Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter a beszélgetésen úgy fogalmazott, Ukrajna nemzetiségekkel – így az orosz nemzetiségekkel – szembeni akciói ürügyet szolgáltattak Oroszországnak arra, hogy ennyire radikális lépésre szánja el magát.

Úgy vélte, Magyarország számára különösen aggasztó, hogy egy kis államot megtámadtak, és – mint mondta – egy ilyennel szemben Magyarország saját erővel nem tudna szembeszállni, ezért van szükség jó szövetségesre. Megjegyezte: Magyarországnak most nagyon jó szövetségesei vannak.

A volt külügyminiszter szerint a háború lezárásával kapcsolatban „Oroszország térfelén pattog a labda”, és úgy vélte, legfeljebb egy oroszországi hatalmi változás hozhat eredményt.

A kötetet szerző Gecse Géza a kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, Ukrajna megalakulásától kezdve az orosz etnikum jelenléte és az, hogy ez bizonyos területeken tömbökben jelentkezett, előre mutatta a veszélyt. Hozzátette: Oroszországnak Ukrajna megalakulásától kezdve „puha hatalma” volt az ország felett, azonban az oroszok úgy érezték, hogy az utolsó hét évben megroppantak a pozícióik Ukrajnában.