Krónika

A gyógyszerfejlesztést segítő kutatási program zárult le Szegeden

A Solvo Biotechnológiai Zrt. az SZTE-vel közös projektben új in vitro laboratóriumokat alakított ki

A Solvo Biotechnológiai Zrt. a gyógyszerfejlesztést segítő szolgáltatásait bővítette, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a fejlett terápiákra specializálódó fázis I. központot alakított ki, valamint megkezdte nehezen gyógyuló fekélyek kezelésére szolgáló eljárás vizsgálatát egy uniós támogatással megvalósult kutatási program során.

A gyógyszerfejlesztést segítő kutatási program zárult le Szegeden
Kutató-tudásközvetítő szervezet minősítés birtokában felsőoktatási intézmények is pályázhatnak
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kis Emese, a Solvo Biotechnológiai Zrt. tudományos igazgatója a projekt eredményeit bemutató keddi rendezvényen elmondta, a gyógyszerfejlesztések során egyre fontosabb részterület az ADME-vizsgálatok elvégzése, amelyek során azt ellenőrzik, hogy egy gyógyszerjelölt-molekula milyen mértékben szívódik fel, milyen szervekbe jut be, hogyan és milyen mértékben bomlik le és hogyan és mennyi idő alatt ürül ki a szervezetből.

Ma már az amerikai, az európai és a japán gyógyszerügyi hatóságok pontosan szabályozzák, milyen elemzéseket kell elvégezni egy leendő gyógyszer fejlesztése során a humán vizsgálatokat megelőzően, ezért folyamatosan nő az in vitro kísérletek jelentősége. Az SZTE-vel közös projektben a biotechnológiai cég új in vitro laboratóriumokat alakított ki, új sejttenyésztő eszközöket állított üzembe, és növelték bioanalitikai kapacitásukat is – közölte az igazgató. Hozzátette: a cég új szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az igény az európai és az amerikai piacon is.

Veréb Zoltán, az SZTE Regeneratív Medicina és Celluláris Farmakológiai Laboratóriumának vezetője kifejtette, hogy az ADME-vizsgálatokban fontos szerep jut a májsejteknek. Az egyetem kutatói azt vizsgálták, miként lehet zsírszövetből izolált őssejtekből májsejteket differenciáltatni, illetve mesterséges májszöveteket létrehozni toxikológiai vizsgálatokhoz. A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogyan alkalmazhatók a zsírszövetből kinyert őssejtek bizonyos betegségek, így nem gyógyuló sebek kezelésére.

A projekt részeként egy sejtlaboratóriumot és közvetlenül hozzá kapcsolódva fejlett terápiákra specializálódó fázis I. vizsgálóhelyet alakítottak ki öt ággyal és két intenzív ággyal – mondta a szakember.

Bende Balázs, az új központ vezetője közölte, első kutatási programjukban azt vizsgálták, hogyan alkalmazható nehezen gyógyuló alsó végtagi fekélyben szenvedő pácienseknél a hasból eltávolított zsírból laboratóriumban készített őssejtfrakció. A kezelések eredményesnek bizonyultak, az első vénás fekélyben szenvedő betegnél néhány hét alatt teljes gyógyulást sikerült elérni, és a diabéteszes eredetű fekélyeknél is komoly javulás volt tapasztalható.

A több mint négy és fél éves, 1,354 milliárd forintos projekt költségeiből csaknem 1,1 milliárd forintot fedezett uniós támogatás.

Kapcsolódó írásaink