Krónika

Idehaza is használják az emberiség eddigi legjobb űrteleszkópját

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA tízmilliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével.

Idehaza is használják az emberiség eddigi legjobb űrteleszkópját
Egy, a James Webb-űrteleszkóppal készült kép
Fotó: AFP/NASA

Minden idők egyik legnagyobb költségvetésű tudományos programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése 2021. december 25-én startolt. A James Webb-űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap–Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t.

Felidézték, hogy a kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.

Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait.

A tájékoztatás szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.

„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb-űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget” – idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát. Hozzátette, a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.

Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.
A Webb-űrtávcső első képeit kedden tette közzé a NASA. 

Kapcsolódó írásaink

Több nő kell a világűrbe

ĀAz egyik utas, Jessica Watkins hosszú távú misszióra készül, mi több, a NASA a következő években egy esetleges holdraszállási küldetésnél is számítana rá