Krónika

Hatalmas hibák okozták a szovjet űrhajós halálát

Vlagyimir Komarov barátja, Jurij Gagarin helyett vállalta a végzetes küldetést

Vasárnap lesz az 55. évfordulója annak, hogy a szovjet Szojuz-program első emberes űrrepülését végrehajtó Vlagyimir Komarov a Földre való visszatérés közben életét vesztette. A tragédiát a Szojuz–1 leszállóegységének ejtőernyője okozta, amely a kabin forgása miatt összecsavarodott.

Hatalmas hibák okozták a szovjet űrhajós halálát
Komarov 1959-ben lett repülőtiszt, 1960-ban kezdte meg az űrhajós kiképzést
Fotó: AFP

Vlagyimir Mihajlovics Komarov 1927. március 16-án született Moszkvában. Repülőtiszti végzettségét 1959-ben szerezte meg, majd 1960-tól részesült űrhajósképzésben. Kétszer járt a kozmoszban – először 1964-ben Konsztantyin Feoktyisztovval a Voszhod–1 fedélzetén, majd 1967-ben a Szojuz–1-en, amikor az ejtőernyő hibája miatt az április 24-én fékezés nélkül csapódott a földbe.

Második útját számos baljós előjel kísérte. Az alapproblémát az okozta, hogy a Szojuz-program során kétszáz rendkívül súlyos műszaki hiba merült fel, amelyekre a szakemberek – köztük maga Jurij Gagarin is – mindhiába próbálták felhívni a vezetés figyelmét. Tetézte a bajt, hogy közelgett a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulója, ami miatt az űrprogram irányítói politikai nyomásra úgy döntöttek, hogy a következő rakéta fedélzetén mindenképpen embernek kell utaznia. Komarov maga is tisztában volt azzal, hogy halálos veszélyben forog, de a hírek szerint rábólintott a misszióra azért, hogy megmentse jó barátja, Gagarin életét, akit az ő tartalékának jelöltek ki.

Az 1967. április 23-i start, majd a Szojuz–1 pályára állása után az űrhajó energiaellátásért felelős napelemtáblái nem nyíltak ki teljesen, ezután a helyzetmeghatározásáért felelős szenzor is felmondta a szolgálatot. Komarov kénytelen volt kézi irányítással dolgozni, és az is rontott a körülményeken, hogy a rádióösszeköttetés is megszakadt, és csak a Szojuz második fordulata után tudtak stabil kapcsolatot létesíteni az URH-sávon. Komarov április 24-én kapta meg a leszállási parancsot azzal a szigorú utasítással, hogy csak szovjet területen érhet földet. Ez csak második nekifutásra sikerült, ám hét kilométer magasan a fékezőernyők közül csak a kisebb lépett normálisan működésbe, majd annak kötélzete a forgás miatt összecsavarodott a tartalék ernyővel.

A kabin 700 kilométeres óránkénti sebességgel csapódott a földbe Orenburg közelében. Komarov azonnal meghalt. Az asztronautát a Kreml falába, a legnagyobb szovjet hősök közé temették, űrhajóstársai a Pravdában búcsúztak el tőle. A tragédia helyén ma emlékmű áll.

Kapcsolódó írásaink

Magyar sikerek a kozmoszban

ĀA Műegyetemen fejlesztett SMOG-műholdak példáját látva világszertekezdődtek el űrkutatási projektek – A SMOG–1 márciusi küldetése során ismét világelsők lehetnek az intézmény szakemberei