Krónika

Megsínylette a járványt mentális egészségünk

Nőtt az elmúlt évben a depresszióval, szorongással küzdők száma

Leginkább az aktív kereső korosztály és a fiatalok körében nőtt meg a pandémia alatt a depresszióval, szorongással küzdők száma. Pszichiátria a világjárvány idején és utána címmel ma kezdődik a Magyar Pszichiátriai Társaság online vándorgyűlése, amelyen a koronavírus-járvány és a mentális problémák lesznek a fókuszban.

Kutatások szerint kétirányú kapcsolat van a Covid-19 fertőzés és a mentális betegségek között: a vírusfertőzés hajlamosít pszichiátriai gondokra (elsősorban hangulatzavarra), és az eleve már ilyen betegségben szenvedők fogékonyabbak a Covid-19 fertőzésre. Epidemiológiai vizsgálatok szerint a pandémia előtti időszakhoz képest 2020-ban lényegesen több lett a depressziós és szorongásos beteg, de meglepő módon az eddigi vizsgálatok szerint az öngyilkosságok száma nem mutatott változást. Különösen a fiataloknál, illetve az aktív kereső korosztálynál nőtt a pszichés betegséggel küzdők száma Az időseknél – amennyiben megmaradt körülöttük a gondoskodó család – ez kevésbé volt jellemző.

Először kiderült, hogy az idősekre nagyon veszélyes a vírus, ezért bezártunk, nem tudtuk az időseinket látogatni. A következő lépés a munkahelyek megszűnése, a munkanélküliség volt, ami az aktív korosztályt jelentősen érintette. A gyerekek pedig online oktatásra váltottak, ami nagyon sok feladatot rótt a szülőkre, a fiatalok pedig nem tudtak szórakozni járni. Ez sok feszültséget okozott családokon belül is – sorolta az elmúlt időszak tapasztalatait Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke az esemény beharangozó sajtótájékoztatóján.

A vándorgyűlésen új kutatási eredményeket is bemutatnak. Vizsgálták például, milyen tényezők befolyásolják, ki mennyire tartja be a korlátozásokat, mennyire tartja veszélyesnek a pandémiát, hajlandó-e oltakozni. A bizalom malter a téglák között a társadalomban – magyarázta Unoka Zsolt, az MPT főtitkára. Nagyon meghatározó, hogy valaki bízik-e a kormányban, az orvosokban, a hatóságokban. A szakembereket is meglepte, de a képzettség csak minimális hatással volt erre a fontos tényezőre.

Szekeres György, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense arról beszélt, a pszichiátriai ellátás is megsínylette a járványt. Eleve szakemberhiánnyal küzdenek, ráadásul az első hullámban a 65 év felettieket kiparancsolták az ellátásból, majd rezidenseket, szakorvosokat a covidosztályokra vezényeltek át, sok pszichiátriai klinika covidkórház lett. Osváth Péter pszichiáter szerint most a szakmának azzal is számolnia kell, hogy a posztcovidszindróma nagyon sok pszichológiai tünettel jár. Érdekes, hogy a járvány első két hulláma nem növelte az öngyilkosságok számát, sőt volt, ahol még csökkent is. A nagy társadalmi kataklizmák, háborúk, járványok összehozzák az embereket, de fel kell készülni, hogy mi lesz utána – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

Bezártak a britek

ĀFranciaországban mától a kijárási tilalom kezdete este tizenegy órára módosul,míg Svédország június végétől tervez védettségi igazolványt bevezetni