Krónika

Száz nap múlva kezdődik a debreceni oltóanyaggyár létesítése

Száz nap múlva leteszik a nemzeti oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.

Száz nap múlva kezdődik a debreceni oltóanyaggyár létesítése
György László
Fotó: MH

György László elmondta, ez kell ahhoz, hogy 2022 végére Magyarországon magyar vakcinát gyártsanak a magyarok életének és egészségének megóvása érdekében.

Az államtitkár kijelentette, a Debreceni Egyetemen és környezetében rendelkezésre áll a szükséges tudás ahhoz, hogy a gyár 2022 végétől biztosítsa az önellátást a járványokkal és a fertőző betegségekkel szemben védő oltóanyagból a magyarok, illetve a Kárpát-medence számára.

Kitért arra, 2010 óta „pragmatikus és patrióta” gazdaságpolitikát folytat a magyar kormány. „Hiszünk abban, hogy mindent, amit versenyképesen lehetséges vagy a lakosság biztonsága miatt szükséges, azt tudnunk is kell Magyarországon előállítani” - fogalmazott György László.

Hozzátette, azok az országok, amelyekből a járvány kitörésekor addig megszokott módon importáltuk a magyarok biztonságos ellátáshoz szükséges termékeket, „egy csapásra” elkezdtek a hazai piacaikra fókuszálni. Ennek hatására a magyarokat a patriotizmusukért bíráló európai közhangulat is megváltozott, és értelmet nyert a kormány minden, 2010 utáni ilyen jellegű döntése - hangoztatta az államtitkár.

György László emlékeztetett, ennek jegyében a kabinet már a járvány kitörése előtt megkezdte a debreceni oltóanyaggyár létesítésének előkészületeit.

Közölte, az országban közel száz évig, az 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot, ám a gyógyszeripart is elérő, a baloldali kormányok alatti privatizáció nagyrészt felszámolta ezt a tevékenységet. Ennek következtében előfordult már vakcinahiány Magyarországon, például a tuberkulózis (bcg), a tífusz, a tetanusz vagy a kanyaró elleni oltóanyag-ellátás is akadozott a külföldi beszállítók részéről.

„Ezért van szükség hazai tulajdonú oltóanyaggyárra, hogy az ellátásbiztonságunkat az alapvető oltóanyagokból szavatolhassuk” - hangsúlyozta az ITM államtitkára.

György László szerint a vakcinagyártás gazdasági értelemben is az egyik leginkább megtérülő beruházás. A hazai ellátás mellett egyre nagyobb teret hódít az oltóanyagexport, amit jól jelez, hogy a globális oltóanyagpiac éves bevétele a koronavírus-járvány előtti több mint 50 milliárd dollárról három éven belül 95 milliárd dollárra emelkedhet.

Jelezte, ez az a összeg a magyar GDP közel kétharmada, vagyis a nemzetközi ellátásba történő bekapcsolódás komoly lehetőséget jelent Magyarország számára. Emellett a vakcinagyártás kutatást és fejlesztést igénylő ágazat, az iparág átlagosan bevételei 16 százalékát fordítja ezekre a célokra - tette hozzá.

„Ez azt jelenti, hogy a nemzeti oltóanyaggyár létesítése egy olyan ipari kultúra kialakításához vezet, amely felfedezésekben gazdag, a magyarok kreativitását megmozgató, nagy hozzáadott értéket teremt és így magas béreket fizetni képes munkahelyeket hoz létre” - jelentette ki György László.

Az államtitkár elmondta, május 17-én ünneplik a védőoltások világnapját, ezen a napon született 1749-ben Edward Jenner, a világ első védőoltásának, a himlő elleni vakcinának a feltalálója. A történelem egyik legpusztítóbb vírusának tartott himlőnek az elmúlt században csak Európában 300 millió áldozata volt.
 

Szerda estig meghosszabbították az időpontfoglalás határidejét

Szerda estig meghosszabbították az oltási időpontfoglalás eredetileg kedden lejáró határidejét azért, hogy minél többen megkaphassák a védőoltást - mondta az országos tisztifőorvos.

Müller Cecília hozzátette, minden oltóponton zajlik az oltások beadása, ma már vakcinabőség van, és csak az egyénen múlik, hogy él-e a védőoltás lehetőségével.

Elmondta: AstraZeneca- és Szputnyik vakcina már csak korlátozott számban áll rendelkezésre, az oltópontokon elérhető a Sinopharm vakcinája, és további Pfizer-szállítmányt is várnak. Hétfőn 38 400 Janssen-oltóanyag érkezik.

A tisztifőorvos hangsúlyozta, a járványügyi adatok kedvezően alakulnak, a védelmi intézkedéseknek és a védőoltásoknak köszönhetően a harmadik hullám leszálló szakaszának végéhez közeledünk. A magyar lakoság csaknem 47 százaléka be van oltva, míg az európai uniós átlag 37 százalék.

Elmondta, az előző nap 426 új fertőzöttet regisztráltak, és „nyílik az olló” a gyógyultak és az aktív betegek száma között: előbbiek már 4,5-szer többen vannak.

A járványügyi adatok kedvezőek, de még nem lehet kijelenteni, hogy vége a járvány harmadik hullámának - mondta a szakember.

Müller Cecília arról is beszélt, hogy Magyarország a legfelkészültebb ország a járványbiztonság területén, hiszen nemzetközi színvonalú járványfigyelő rendszere, hatékony, valós idejű informatikai rendszere van, és élen jár az oltóanyag-fejlesztésben is.

Felidézte: az oltóanyag-fejlesztésnek 95 éves szakmai múltja van Magyarországon; már 1936-ban megkezdődött a BCG-oltóanyag itthoni előállítása, és csaknem 100 ezer dózist gyártottak le évente. Ezután jött a veszettség elleni védőoltás, majd a kullancs okozta agyhártyagyulladás elleni vírus izolálása, és az 1950-es évek közepén indult el a fertőző gyermekbénulás elleni oltóanyag gyártása, majd az influenza elleni védőoltás hazai előállítása.

Hozzátette: nagy öröm számára, hogy a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal közösen egy oltóanyaggyár létesítésén munkálkodik, amely lehetővé teszi a koronavírus elleni védőoltás hazai gyártását.

Az országos tisztifőorvos kiemelte: ez a járvány rámutatott arra, hogy fontos az ország járvány- és közegészségügyi biztonságának megtartása, az oltóanyag-fejlesztés. Olyan oltóanyagot szeretnének fejleszteni, amely azokból a vírustörzsekből áll, amelyek jelenleg „a magyar lakosság körében keringenek” - mondta.

A védőoltások napja alkalmából Müller Cecília kitért arra, hogy 1749-ben ezen a napon született Edward Jenner, a himlőoltás feltalálója. Jenner a megfigyeléseit és a kutatását arra alapozta, hogy a tehénhimlőn átesettek már nem kapták el a himlőt. Felfedezése korszakalkotónak bizonyult, hiszen addig háromszázmillióan estek áldozatul a feketehimlőnek.

Már több mint 130 ezren töltötték le a védőoltást igazoló alkalmazást

Már több mint 130 ezren töltötték le a védőoltást igazoló, péntektől ingyenesen elérhető mobilalkalmazást - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese.

Kiss Róbert hozzátette: a lakossági szolgáltatást igénybe vevők mellett a szolgáltatói letöltési lehetőséggel 34 ezren éltek.

Hangsúlyozta, a mobilalkalmazás jelenleg tesztüzemben működik. Az applikáció igazolja az oltás tényét, ezzel a védettségi igazolvány kiváltására is alkalmas - tette hozzá.

Azokon a helyeken, ahol a látogatás védettségi igazolványhoz kötött, a szolgáltató az igazolvány felmutatása helyett QR-kód leolvasásával is ellenőrizheti az oltottság tényét - mondta az alezredes.

A hétvégén 1435 esetben intézkedtek a rendőrök a maszkviselési kötelezettség megszegése miatt: 1426-an közterületeken, 9-en pedig bevásárlóközpontokban, üzletekben szegték meg a szabályokat.

A jogszabály hatálybalépése óta 70 770-re emelkedett a maszkviselési kötelezettség megszegése miatt indult intézkedések száma - mondta Kiss Róbert.

A boltokra, vendéglátóhelyekre, szálláshelyekre és szabadidős létesítményekre vonatkozó szabályok megszegése miatt eddig 1274 rendőri intézkedés történt. Ebből 356 esetben az üzemeltető vagy a tulajdonos mulasztása volt megállapítható, közülük 37 vendéglátóhelyet működtet. A boltok, vendéglátóhelyek korlátozott nyitvatartására, illetve az ottani tartózkodásra vonatkozó szabályok be nem tartása miatt eddig 918 intézkedésre volt szükség, ebből 178 szabálytalanság vendéglátóhelyen történt.

Az alezredes ismertette: szombat hajnalban egy dunaszigeti kiskocsmában intézkedtek a rendőrök, mert azt az üzemeltető nem zárta be 23 órakor és továbbra is kiszolgált négy vendéget. A vendégek ellen a védelmi szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárást indítottak, az üzemeltető felelősségét közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálják. A kocsmát 30 napra ideiglenesen bezáratták.

A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok figyelmen kívül hagyása miatt a hétvégén 532 ember ellen intézkedtek a rendőrök - mondta.

A tavaly novemberben bevezetett kijárási korlátozás, majd az azt felváltó kijárási tilalom, valamint a csoportosulás és gyülekezés szabályainak megszegése miatt eddig 68 879-szer intézkedtek a rendőrök.

Ugyancsak szombat hajnalban, Budapest VI. kerületében csendháborításról szóló bejelentés alapján intézkedtek a rendőrök egy magánlakásban, ahol 22-en szórakoztak, köztük nyolc külföldi. A résztvevők ellen a kijárási tilalom, valamint a magánrendezvényekre vonatkozó szabályok megsértése miatt szabálysértési eljárást indítottak, míg a szervező ellen közigazgatási hatósági eljárást.

Hétvégén is ellenőrizték a Magyarország területén személyforgalomban átutazókat, a tranzitszabályokat megsértők ellen 162 esetben léptek fel. Az átutazókat tavaly szeptember óta ellenőrzik, a szabályokat be nem tartókkal szemben eddig 17 213 intézkedésre volt szükség.

Az alezredes elmondta: tovább csökkent a hatósági házi karanténban levők száma, 16 297 ember van jelenleg elkülönítve. A hétvégén 3315 ilyen korlátozó intézkedést rendeltek el. A hatósági házi karanténban lévők közül 732-en vállalták, hogy a rendőrség elektronikusan ellenőrizze, betartják-e a karanténszabályokat - ismertette.
 

Kapcsolódó írásaink