Össztűz alatt az AstraZeneca és a Johnson & Johnson

Újabb állomásához érkezett az AstraZeneca oltóanyag körüli bonyodalom, miután Dánia az első európai országként teljesen leállította a brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinájának használatát. Érdekesség, hogy a skandináv ország volt az első, ahol a vérrögképződéses esetek nyomán még március 11-én ideiglenesen felfüggesztették a használatát.

Az AstraZeneca azután került célkeresztbe, hogy leginkább hatvan év alatti nőknél az oltás beadása után trombózisos eseteket tapasztaltak. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megvizsgálta a vakcinát, és április elején közölték, hogy a vérrögképződés egy nagyon ritka mellékhatás, és az oltóanyag előnyei messzemenően meghaladják a kockázatokat. Angliából, ahol már több mint tizenhétmillió embert oltottak be vele, elenyésző számú komplikációról érkeztek hírek.

Múlt héten Franciaország döntött úgy, hogy azoknak az 55 év alattiaknak, akik első körben AstraZenecát kaptak, másodszorra Pfizert vagy Modernát adnak, valamint a Johnson & Johnson egydózisú oltását is csak legalább 55 évesek kaphatják. Kedd este Németország is hasonló döntést hozott. A hatvan év alattiak második körben AstraZeneca helyett mRNS-oltást (Pfizer vagy Moderna) kapnak. Az MTI tudósítása szerint a német oltási kampány nagyban épít a Johnson & Johnson vakcinájára.

A napokban szintén vizsgálat alá vonta az EMA az amerikai Johnson & Johnson óriásvállalat egydózisú oltását, miután az Egyesült Államokban több esetben vérrögképződés fordult elő. A hat amerikai érintett midegyike nő, 18–48 év közöttiek. Az oltás beadását követően egyikük életét vesztette. Az amerikai egészségügyi hatóságok kedden az egydózisú vakcinával való oltás felfüggesztését javasolták. Az EMA első állásfoglalása szerint nincs bizonyíték a ritka vérrögképződéses esetek és az oltás közti összefüggésre, de a vizsgálatot tovább folytatják.

Az EU-ba hétfőn érkeztek meg az első J & J-szállítmányok, azonban a vállalat az amerikai javaslatot követően úgy döntött, hogy késlelteti a vakcinák leszállítását Európába. Ez a Reuters információi szerint váratlanul érte az Európai Bizottságot, mivel a vállalat korábban megerősítette, hogy június végéig 55 millió adag oltóanyagot szállít az EU-ba. A londoni Airfinity adatelemző cég szerint ha az unióban nem tudják majd használni a J & J-oltóanyagot, akkor csak decemberre érhető el a lakosság hetvenöt százalékának beoltásával a nyájimmunitás.

Közben az olasz La Stampa napilapnak egy olasz egészségügyi minisztériumi forrás úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság jövőre nem fogja megújítani a szerződéseket a virális vektor alapú vakcinákat gyártó cégekkel, az AstraZenecával és a Johnson & Johnsonnal. Ebben állítólag több uniós ország vezetője egyetértett. Az olasz forrás szerint az EU inkább az mRN-típusú, a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-oltásokra fog fókuszálni.

Erre enged következtetni az a hír is, hogy szerdán az Európai Bizottság az oltóanyag-szállítás felgyorsításáról állapodott meg a Pfizer–BioNTechkel. Az amerikai–német cégpáros azt az ígéretet tette, hogy júniusig ötvenmillió adaggal többet szállít azt az unióba, azaz a második negyedévben 250 millió dózis szállítására kerülhet sor.

Szerb bűnbanda

Negatív koronavírusteszteket, különböző okmányokat, de még a Pfizer–BioNTech oltóanyagának a címkéjét is hamisította az a szerbiai bűnbanda, amelyet kedden fogott el a szerb rendőrség – közölte az N1 regionális hírtelevízió a szerda reggeli híradóban. A szervezett bűnözés elleni ügyészség tájékoztatása szerint elfogták a bűnbanda hat tagját, akik 2020 januárja óta folytatták tevékenységüket, és azóta legalább ezer különböző hamis okmányt állítottak elő, a járvány kitörését követően pedig negatív teszteket igazoló dokumentumokat is hamisítottak. Március végén a rendőrség őrizetbe vett egy férfit, aki a belgrádi vásárcsarnokban, a szerb főváros legfőbb oltópontján dolgozott önkéntesként, és hamis oltási igazolásokat állított ki.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 3572-vel 648 745-re, Koszovóban 494-gyel 98 509-re, Észak-Macedóniában 1129-cel 143 172-re, Montenegróban 224-gyel 94 643-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 966-tal 185 663-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 35-tel 5808-ra, Koszovóban 12-vel 2016-ra, Észak-Macedóniában 27-tel 4289-re, Montenegróban tízzel 1391-re, Bosznia-Hercegovinában pedig nyolcvannal, 7560-ra nőtt.

(FP)

Worldometers: világszerte már meghaladta a 138 milliót a fertőzöttek száma, csaknem hárommillióan elhunytak, és 111,3  millióan meggyógyultak a betegségből.